57885. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán két vagy több túlhevítő fölvételére kiképezett harántcsatornával

Megjelent 1918. évi november hó 14-én. MAGY ^ KIR SZABADALMI wjffl HIVATAL szabadalmi leírás 57885. szám, V/e/2. OSZTÁLY. Vizcsöves kazán két vagy több csőnyalábbal és egy a túlhevítő fölvételére kiképezett harántcsatornával. -SCHULZ BICHÁBD MÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1911 május hó 9-ike. Találmányom tárgya vizcsöves kazán, melynél az alsó és fölső kazánt esőnyalábok oly módon kötik össze egymással, hogy a füstgázok először az egyik (I) csőnyalábon vízszintes irányban áramlanak át, azután pedig egy szükség esetén túlhevítővel fölszerelt harántcsatornába mennek át és végül egy második (II) esőnyalábon vízszintes irányban átáramolva, a rókatorokba jutnak. A találmány lényege abban áll, hogy az első csőnyaláb, melyen a magas hőmérsékletű füstgázok először áramlanak át, kisebb számú csőből áll, mint a második csőnyaláb, továbbá hogy mibdegyik csőnyaláb két-két csőcsoportból, 3gy nagyobb és egy kisebb csőcsoportból íll, amelyek közül a nagyobb, illetve hoszszabb és a f üstgázok hatásának kitett csoport a gőz fejlesztésére, a kisebb, illetve •övidebb csoport pedig a vízkeringés javítására szolgál. Minthogy az első csőnyaáb ellenállása csekély, ez a csőnyaiáb a 'üstgázoktól nem von el azonnal túlságosan sok hőt, tehát a kazán két felében sgyenletesen oszlik el a gőzfejlődés, vagyis i gőznek az a hajlandósága, hogy vizet agadjon el, csökken és ia kazán szárazabb :ózt szolgáltat. A csatolt rajzokon az 1—3. ábra sematikusan a füstgázok útját tünteti föl a kazánban, a 4. és 5. ábra a kazán egy foganatosítási alakjának és a 6. és 7. ábra egy másik foganatosítási alakjának oldal- és elölnézete, a 8. ábra a csőnyalábok egy foganatosítási alakjának vízszintes metszete, a 9. ábra az első csőnyaláb egy második és a 10. ábra harmadik foganatosítási alakjának vízszintes metszete. Ismeretes az az elrendezés, hogy az alsókazánt két csőnyaláb segélyével kapcsoljuk a fölsőkazánnal és hogy a füstgázokat az 1. ábra szerint először az (I) csőnyalábon, azután az (x) harántcsatornán és végül a (II) csőnyalábon át vezetjük^ ismeretes továbbá az is, hogy az (x) liarántcsatornába a füstgázok jobb kihasználása céljából egy túlhevítőt építünk be. Ismeretes végül !az is, hogy az (f) túlhevítőt befogadó (x) csatorna mellett még egy (y) csatornát alkalmazunk, mely akkor. mikor az (y) csatornát részben nyitjuk, a füstgázoknak a pontozva jelzett nyilak irányában rövidebb utat enged.