57872. lajstromszámú szabadalom • Reszelő

- 2 -gyoló reszelőn mutatkozik; ez utóbbi fogai­nak metsző élei ugyanis támasz hiánya miatt letöredeznek, amit az okoz, hogy a másodlagos metszés hajlásszöge az első metszéstől ugyan többé-kevésbbé eltér, de •mélysége nagyjában ugyanaz. Ez a reszelő fogainak letöredezését és ennek következ­tében metsző képességének gyors tönkre­menését létesíti. Világos, hogy a primér fogakkal bizonyos szöget képező csatornákkal vagy vájatokkal •egy vonalban másodlagos fogakat is léte­síthetünk, de ez nem szükséges. Ezáltal nehezebb munkánál alkalmas külön metsző éleket létesíthetünk anélkül, hogy az emlí­tett hátrányok föllépnének. A találmány tárgya különösen egyszer vágott reszelőknél- alkalmazható, minthogy a, csatornák vagy vájatok a kétszeres vá­gást fölöslegessé teszik és emellett a reszelő oldalmozgásait kiegyenlítik; ezen mozgás a fogak szöghelyzetének következménj'e és a csatornák vagy vájatok által létesített fűzér­szerű fogrészek vágó hatása által egyenlít­tetik ki. A csatornák vagy vájatok alakja a kü­lönböző szélességű és rendszerű reszelők­nél bármily tetszőleges lehet úgy, hogy bármely reszelő rendszer vagy alak metsző képessége növeltetik és emellett bármely fogrendszer alkalmazásánál a hatás kiegyen­súlyoztatok. Az egyes reszelőrendszerek ne­hezebb vagy könnyebb metszése főkép a primérfogak hajlása által és csak kisebb mértékben a másodlagos fogak által sza­bályoztatok, ha utóbbiakat egyáltalában al­kalmazzuk. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező J"eszelő több foganatosítási alakja van föltüntetve; az 1. áhra oly reszelő fölülnézete, melyen a találmány értelmében párhuzamos vájatok vannak kiképezve; a 2. ábrán a csatornákkal vagy vájatokkal párhuzamos másodlagos fogak is látha­tók; a 3. ábrán a vájatok vagy csatornák kon­vergáló sorokban vannak föltüntetve ; a 4. ábra kétszeresen konvergáló elrende­zést mutat, az 5. ábra a konvergáló elrendezés egy vál­tozata ; a 6. ábrán ívelt csatornák vagy vájatok láthatók ; a 7. ábrán konvergáló csatornák vagy vá­jatok vannak föltüntetve. Azl. ábra szerint a reszelő (a) testébe (b fogak vannak vágva és ezen fogakhoz ke­resztben (c) kiürítő csatornák vagy vájatok vannak elrendezve, ami által az egyes (b) fogcsoportok által a munkadarabról eltávo­lított forgácsok a szomszédos (c) csatornák­ban vagy vájatokban összegyűjtetnek és az egyes csatornáknak vagy vájatoknak a re­szelő testéhez képest elfoglalt szöghelyzete folytán oldalt kiüríttetnek úgy, hogy a (b) fogak a munkadarabról újabb forgácsot metszhetnek anélkül, hogy ebben az előbb vágott forgácsok által gátolva volnának. A reszelő legegyszerűbb kivitelénél (1. és 2. ábra) a (c) vájatok úgy vannak elrendezve, hogy rendes fogsort alkotnak, valamivel mélyebbek, mint a reszelő (b) fogai és a fogakkal szöget zárnak be úgy, hogy min­den (c) vájatnál szögalakú, fürészfogszerű élek képződnek. A 2. ábrán a (c) váj átokhoz párhuzamo­san a másodlagos (d) fogak egy sora van metszve. A 3. ábrán konvergáló (c) csatorna- vagy vájatsorok láthatók úgy, hogy háromszög­letes fogcsoportok képződnek. A 4. ábrán a (c) csatornák vagy vájatok különböző szögek alatt vannak elrendezve és egymást keresztezik úgy, hogy kétsze­resen konvergáló sorozatos elrendezés ke­letkezik. Az 5. ábrán a (c) csatornák vagy vájatok konvergáló sorozatokban vannak elrendezve és az egyes sorozatok további (c) csator­nák vagy vájatok által meg vannak osztva. Világos, hogy a fogak és a tisztító csator­nák vagy vájatok szöge a feltüntetettel ellentétes is lehet. A 6. ábrán a (c) csatornák vagy vájatok íveltek úgy, hogy a forgácsok a reszelő mindkét oldala felé távozhatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents