57856. lajstromszámú szabadalom • Szemétégető kemence gőzkazán berendezéssel
Megjelent 1912. évi november hó 11-én. MAGY. jgAgj IÍIR. SZABADALMI WaSsK HIVATAL szabadalmileiras 57856. szám. V/e/a. OSZTÁLY. Szemétégetőkemen ce gőzkazánberendezéssel. GEMEINDE WIEN-STÁDTISCHES ELEKTRICITÁTSWERK WIENBEN. A bejelentés napja 1912 január hó 19-ike. Elsőbbsége 1910 november hó 23-ika. A jelen találmány tárgya gőzkazánberendezéssel kapcsolatos szemétégetőkemence, mely azáltal tűnik ki, hogy a szeméttel, mint tüzelőanyaggal táplált tüzelésen kívül még egy második, a szemételégetésben részt nem vevő tüzelés van alkalmazva, mely célszerűen szabályozható olaj- vagy gázlángzókból áll, melyek akként vannak a kazán felé irányítva, hogy mindkét tüzelésnek égési gázai a kazán fölé megegyező irányban haladnak és útjokban egymással összekeverednek úgy, hogy a kazán nincs különböző hőmérsékletű égési gázok hőjének alávetve, hanem egyenletesen hevíttetik. Olajinjectorokkal üzemben tartott szemétégetőkemencék ismeretesek ugyan már, de ezeknél az olajinjectorok a szemétégetésre szolgáló tüzelést képezik és akképen vannak elrendezve, hogy azok a rostély vagy a kemencefalak fölé vannak irányítva, amikor is a kemencefalaknak fölhevítésével a falakkal érintkező szemétnek elgázosítása céloztatik. Ezzel szemben a jelen találmány tárgyát képező berendezésnek olajinjectorainál lényeges az, hogy ezek a szemét elégetésében nem vesznek részt, hanem kizárólag a kazán teljesítméuyképességének szabályozására ill, fokozására szolgálnak, amikor is azok elrendezésével a jelen találmány szerint egyszersmind azon előny is éretik el, hogy a szemétégetőkemence üzemzavarainál, pld. a kemencecellák javítása esetében, az említett injectorok egymagukban véve is alkalmasak a kazánnak üzembentartására. A jelen találmány szerinti berendezéssel a kazánfűtésekre alkalmazandó szemétégetőkemencéknek azon hátrányai is ki vannak küszöbölve, melyek főként abban állanak, hogy az égési gázok hőmérséklete nem állandó és többnyire túlságosan alacsony. Ily hőmérsékleti ingadozások természetszerűen a kemence táplálásánál és a szemét egyenlőtlen összetétele következtében lépnek föl. A mellékelt rajzban a jelen találmány tárgya egy foganatosítási alakjában példaképpen van föltüntetve. Az 1. ábra hosszmetszet. A 2. ábra vízszintes metszet. A föltüntetett foganatosítási alaknál az egyes (a) égető cellák között (2. ábra) a falazatban a (b) hasítékok vannak kiképezve, melyekben a csöppfolyós vagy gáznemű tüzelőanyaggal táplált (c) lángzók a kazán fölé akként vannak irányítva, hogy ezen tüzelésnek égési gázai a (d) kamrában a | szemétnek az (a) cellákból jövő égési gá' zaival táplálkoznak, minek következtében a
