57837. lajstromszámú szabadalom • Turbinaköpeny

Ebben az esetben a fölső (b) köpenyrész eltávolítása után az (a) dob vagy a föltüntetett példánál a (g) tehermentesítő dugattyú vége és a (d) köpenyvég alsó felének belső fölülete között tengelyirányban kellő játéktérnek kell maradnia. Ez, mint említettem, azért szükséges, mert a köpenyvégek tengelyirányban a kiugró dobrészek külső végein valamivel túlnyúlnak és ennekfolytán ez a köpeny a turbina összhosszát és súlyát jelentékenyen növeli. Jelen találmány szerint, mint azt a 2. ábra mutatja, a turbinaköpeny hengeres része, úgy mint eddigelé, két (b) és (e) részből áll, melyek alkalmas módon előnyösen vízszintes peremek és csavarok segélyével vannak összekötve, míg a köpenyvégek két vagy több (h), (k) és (m), (n) részből vannak összeállítva, melyek a hengeres (b), (e) részektől teljesen különállók. A kész köpenyvégek mindegyike mélyített résszel bír, mely tengelyirányban az (a) turbinadob vagy (g) tehermentesítődugattyú szélső kiugró végeibe benyúlik. A köpenyvégek ezen rendelkezésre álló mélyítésében az ,(o) tömítőhüvelyek rendezhetők el, melyek az (i) turbinatengely és a köpeny- ? végek között a tömítetlenségekből eredő gőzveszteségeket megakadályozzák. A köpeny vég fölső (h) része rendesen a megfelelő hengeres (b) résszel és az alsó (k) rész a (p) öntvénnyel csavarok által van összekötve, mely öntvény a turbina (q) csapágyát és az (r) fésüscsapágyat tartja. Ennekfolytán az említett csapágyak a turbinadobhoz közelebb, sőt részben azon belül rendezhetők el és ily módon a turbina összhossza, valamint súlya csökkentetik. A B. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a mélyítéssel ellátott (h), (k) és (m), (n) köpenyvégek tengelyirányban a (g) tehermentesítő dugattyúba, illetve az (a) dobba benyúlnak és úgy, mint a föntleírt példánál az (i) turbinatengely tömítőhüvelyeit tartják, mimellett azonban ezek a köpenyvégek az említett irányban oly mélyen nyúlnak be a dobba, hogy kellő nag3< üreg képeztetik a (q) csapágy elhelyezésére, mely most a köpenyvég alsó (k) részével egy darabot képez vagy e részen megerősíthető. E példánál az (r) fésüscsapágyat egy különálló öntvény tartja, mely a köpenyvéggel és a csapágyat befogadó öntvénnyel csavarok által van összekötve. Ha a fésűs csapágy nélkülözhető, mint pl. helyhez kötött turbináknál, akkor, mint látható, a turbinának és csapágyainak összhossza csak kevéssel nagyobb az (a) turbinadob hosszánál. A 4. ábra egy helyhez kötött turbina köpenyének egyik végét mutatja és minthogy az ábrákban a megfelelő részek ugyanazon betűkkel vannak jelölve, ennekfolytán a fönti kiviteli alakok leírása kapcsán minden további magyarázat nélkül érthető, hogy miképen rövidül meg e példánál a turbina és csapágyainak hossza. Ha a turbinadob a találmány szerinti köpenyből kiemelendő, akkor először a (q) csapágy és az (r) fésűs csapágy födeleit távolítjuk el, mire a köpenyvégek fölső (h), illetve (m) részét, valamint a köpenyvégek alsó (k), illetve (n) részét a (c) köpenyrésztől és a (q) csapágytól (ha az utóbbival is össze vannak kötve) szabaddá tesszük. Ezután az alsó (k), illetve (n) részt az (i) turbinatengelyen addig körülforgatjuk, míg az alsó rész a fölső (h), illetve (m) rész eltávolítása folytán képződő nyíláson át kivehető. Erre a hengeres köpenyrész fölső (b) részét szokásos módon eltávolítjuk, mire az (a) dobot kivehetjük. A dob akkor is kiemelhető a köpenyből, ha csupán a fölső hengeres (b) részt távolítjuk el a köpenytől és a köpenyvégeket az alsó (c) köpenyrésztől szabaddá tesszük, mire az (a) dob és a köpenyvégek, valamint egyes esetekben a csapágyak is egész gyanánt kiemelhetők. Mint látható, a találmány célját valamely turbinarész hozzáférhetőségének befolyásolása nélkül érjük el. Magától értetődik, hogy a találmány szerinti turbinaköpeny bármely turbinakiviteli alak vagy minden egyesített előre és hátra járatható turbina dobját körülzárhatja és hogy a' találmány lényegétől való eltérés nélkül számos módosítást eszközölhetünk.