57806. lajstromszámú szabadalom • Füstnélküli tüzelés
hogy a hő kisugárzását megkönnyítse. Hogy a lángzó előtt tüzelőanyag el ne illanhasson, a csillámból való (c5) ernyőt alkalmazzuk. A7. égéstermékek és a forró levegő az (a) csőbe áramlanak, ezen át a fölső (d) tartályba hatolnak és ezáltal huzamot létesítenek, mely az alsó (b) tartályban lévő levegőnek az (a) csőbe való áramlását idézi elő. A levegőnek a (b) tartályból való eltávozása a (b) és (d) tartályokat összekötő (e) csövekben lefelé irányuló huzamot idéz elő. Ilyen módon az (a) csövön át ;a (d) tartályhoz és ettől a (b) tar- ! tályba haladó körfolyamot létesítettünk. Az alsó (b) tartályból fölemelkedő, aránylag hideg füst a lángzótól jövő füsttel találkozik és a forró égéstermékeket hirtelen lehűti. Az égéstermékekben lévő szénsav a vízben föloldott mésszel vegyikapcsoiatba lép és oldhatlan karbonátot alkot, úgy, hogy ! a ví;> újból szabad meszet old, mely az utánaáramló szénsavval lép vegyi összeiköttetésbe. A víz által föloldott szénsav a lecsapott karbonáttal bikarbonátot képez. A kénessavat szintén a víz oldja föl. Az égési folyamat alatt elpárolgó vizet kondenzálás útján kapjuk vissza és újból fölhasználjuk. Az alsó (b) tartály a (b4) födél által elzárható nyílással van ellátva, melyen át a tartálynak esetleg szükségessé való megtöltése és kiürítése eszközölhető. Hogy a föl nem használt levegőt, a nitrogént vagy szénrészecskéket eltávolítsuk vagy tüzelőanyag gyanánt újból fölhasználhassuk, az égéstermékeket azáltal szűrhetjük meg, hogy azokat oly kicsiny keresztmetszetű (f) furatokon vezetjük átr hogy a lehűlt szénsav át nem hatol. Az (f) furatokat az alsó tartály tetején alkalmazzuk úgy, hogy a szénsav visszamarad és a föl nem használt levegő, a nitrogén és a szénrészecskék ismét tüzelőtérbe jutnak, mimellett ezen anyagok célszerűen a Bunzen-lángzóknál ismert módon friss levegővel keverhetők. ÍSZABADALMI IGÉNYEK. 1. Füstnélküli tüzelés, azáltal jellemezve, hogy az égéstermékek körfolyamnak vannak 'alávetve és mialatt ezen körfolyamot leírják, lehűttetnek és lehűtött állapotban találkoznak a tüzelőtérből utánaáramló égési termékekkel, melyeket ugyanezen körfolyamra kényszerítenek és az ezáltal eszközölt légritkítás, folytán szívp hatást létesítenek. 2. Az 1. igényben védett füstnélküli tüzelés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy iá tüzelőtér (a) elvezető csöve két oldalán a (b, d) hűtőkamrákba torkollik, melyek egymással (e) csövek útján állanak összeköttetésben. 3. Az 1. és 2. igényben védett füstnélküli tüzelés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve', hogy a hűtőkamrák egyike részben mészvízzel van megtöltve, azon célból, hogy az égéstermékek oldassanak, illetve leköttessenek. 4. Az. 1. és 2. igényben védett füstnélküli tüzelés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (c2) lángzó és a (b) hűtőkamra között (f) szűrők vannak elrendezve, hogy az égéstermékek különválasztassanak és újból elégetésnek vettessenek alá. (1 rajzlap melléklettel.) PALLA8 3EFÍV&N* IÁRSA8AQ NVOMMUA BVMnaw