57745. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tetszőleges anyagok szállításra szolgáló szalagok mozgatására

z anyag kisebb szemei a nagyobb szemek­öl elválnak. A berendezés olyan is lehet, hogy a be­endezést csak az egyik irányban mozgassa, ,:az excenter visszahúzása ellenben rúgó útján történjék. Az (1) szállítószalag természetesen külön­' böző módon képezhető ki. A csatolt rajz 13—20. ábráján csuklós szállítószalag lát­ható, mely az (1) szállítólemezekből és (36) alátámasztólemezekből áll. Az alátámasztólemezek a 20. ábra sze­rint egymás mellé sorakoznak és egymás­sal (37) csapok útján csuklósan vannak kapcsolva. Ebből a célból mindegyik (26) lemezek két végén (38) hüvelyszerű meg­sodrása van, mely bevágásokkal van ellátva és melyből a (36) lemez fölületével fáncokat alkotó (40) nyelvek vannak kihajlítva. (1. ábra.) Ezekbe a fáncokba egy-egy (1) szál­lítólemezt dugunk be, de lehet a szállító­lemezt az alátámasztólemezen szögecselés vagy csavarok segélyével is fölerősíteni. Az (1) szállítólemez két végén, tehát a szál­lítószalag két oldalán lévő (36) alátámasztó­lemezeknek külső élükön kiálló (41) szegé­lyük van, mely meggátolja, hogy az anyag oldalt lehulljon. Ezek a (41} szegélyek meg­felelő távolközökben a furatokkal vannak ellátva, melyeken a (37) csapok mennek át. Célszerű, ha a (36) alátámasztólemezeket súlycsökkentés céljából (42) kivágásokkal látjuk el. A (38) hüvelyek vagy alátámasztó­lemezek egész szélességére terjednek ki, (13. és 15. ábra) vagy pedig a 19. ábra szerint ennek csak egy részére. Ez az utóbbi elrendezés az (1) szállítólemezek végein, vagyis a szállítószalag két szélén alkalmazott lemezeknél szükséges, hogy a ^41) szegély a széleken folytonos elzárást létesíthessen. A (41) szegélyek az alátá­masztólemezekkel vagy egy darabból van­nak hajlítva, vagy pedig a 17. és 18. ábra szerint különálló (43) részeket alkotnak, melyeket az alátámasztólemezekkel szöge­•csek vagy csavarok kötnek össze. Az (1) szállítólemezeket a (40) fáncok közé toljuk be és azután az egyes (36) lemezek között a (37) csapok segélyével kapcsolatot létesítünk, mely csapokat a (38) hüvelyekbe dugjuk be és a (44) csavarhá­zak segélyével biztosítjuk. A (44) csavarházak és az oldalszélek kö­zött a 20. ábrán látható módon (45) kar­mantyúk lehetnek közbehelyezve, melyek a szállítószalag támasztéka gyanánt szere­pelnek és ennek behajlását meggátolják. Ezek a karmantyúk egyidejűleg a szalag hajtásánál támadási pont gyanánt is hasz­nálhatók. Mint azt már említettük, a szélső (36) alátámasztólemezeknek folytonos sort kell al­kotniok, míg a többi lemezek egymáshoz viszonyítva eltolva vannak alkalmazva. Ez az elrendezés annyiban fontos, amennyiben lehetővé teszi, hogy a csuklók hézagai kö­zött lerakódó por a szalag mozgásánál könnyen kihull és zavarokra okot nem ad. Az (1) szállítólemezek kiváltása a szélső (36) alátámasztólemezek eltávolítása és a (37) csapok kihúzása után könnyen végez­hető. Az (1) szállítólemezeket magában ismert módon külső fölíiletükön a szállítandó anyag osztályozására mélyedésekkel vagy áttöré­sekkel láthatjuk el. Ép így lehet ezeket a szállítólemezeket áttört bádogból vagy szita­szövetből is készíteni. Az a zarándokjárásszerű mozgás, melyet a szállítószalag hosszanti irányban végez, a szalagon lévő anyagot, pld. szemes ter­ményeket egyenletes rétegben osztja el, mimellett a kisebb és a gömbölyű szemek ismert módon a mélyedésekben rakódnak le. Ezek a kisebb és a gömbölyű szemeket fogva tartják és nem eresztik előbb el, mi­előtt a szalagot vezető dobok fölé nem jut­nak, hol a visszatartott szemek kiesnek. A nagyobb és a hosszúkás szemek a mélye­désekbe be nem férnek és ezért állandó mozgásban vannak úgy, hogy a lejtős hely­zetben lévő szalagon legördülnek és ennek legmélyebb pontján foghatók föl, míg a ki­sebb és a gömbölyű szemek kidobása a szalag legmagasabb pontján történik. A szállítószalagot a (2) dobok között fekvő részén a rajzon részletesebben nem ábrázolt

Next

/
Thumbnails
Contents