57723. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzszekrények előállítására
haszálata mellett a végleges alakra hozzuk | (26. ábra), mimellett a munkadarabot szélén tartjuk fogva. A (48) állólemezeket nagy (49) bádoglemezekből (21. ábra) vágjuk ki. A fölső (60) részt az (51) bádogcsíkból is lehet kivágni, mely egyúttal az (52) szárak kivágására is. szolgál (1. a 27. ábrát). Ebben az esetben a szárakat hegesztés útján vagy más alkalmas módon kapcsoljuk össze az (50) fölsőrész végeivel. Az ekként előzetesen kivágott állólemezeket fölhevítjük és azután a 20. ábrán látható sajtóba visszük, melyben a bádogból a 22. ábrán látható lyukakat vágjuk ki. A tüzelőajtóval ellátott (54) hátsó és a huzatlyukkal ellátott (53) mellső falat akként készítjük, mint az állólemezeket. A tüzelőajtóval ellátott (54) lemezen az ajtó fölerősítésére szolgáló (56) szegélyt alkalmazunk. A 34. ábrán látható iszapgyűrű vagy öntött acélból vagy kovácsolt vasból készül. A tűzszekrény ekként előállított részét ezután megfelelően elrendezett szögecslyukakkal látjuk el, nevezetesen a tűzszekrényt alkotó (31) szakaszokat a 40. ábrán látható (58) alakszer segélyével fúrjuk. Ennek az alakszernek furatait kopás ellen az (59) furatokba behelyezett (60) perselyek védik (43. ábra). Hasonló módon fúrjuk a tűzszekrényburkolat szakaszain a szögecslyukakat a 44. és 45. ábrán láthatóul) alakszer segélyével, melynek furatainak ugyancsak perselyei vannak. A kazánpalást szögecslyukait, valamint a tűzszekrénynek megfelelő szögecslyukait végül az 52. és 53. ábrán látható alakszer segélyével állítjuk elő. Mikor a tűzszekrény részeit, nevezetesen az egyes szakaszokat [és az állólemezeket összeállítjuk, ezeket a részeket egymásra fektetjük és az iszapgyűrűre fekvő végeiket lehajlítjuk, mint az a 30. és 31. ábrán látható. Ekkor két-két szomszédos tűzszekrényszakasznak egymással érintkező szélei közül az egyik (62a) szélt kifelé hajlítjuk és a tűzszekrény két szakaszát összekötő vonal mentén levágjuk, a másik, szom' dos szélt pedig ugyancsak kihajlítjuk és fölső (63) részét fölfelé, a tűzszekrény két szakasza között lévő kapcsolat alsó vége felé hajlítjuk. Az egymáson fekvő lemezeket ezután (64) szögecsek segélyével kötjük össze egymással. Összeszögecselés után a varratokat hegesztés útján is lehet biztosítani. Ezután a tűzszekrény szakaszait az állólemezekhez szögecseljük, amennyiben a megfelelő karimákat a tűzszekrény egész hosszán egymásra fektetjük, mire a tüzelőajtóval, illetve a huzatnyílásokkal ellátott (54, 55) lemezeket szögecseljük föl, miután előzetesen a tűzszekrény szélső szakaszainak alsó végeit lehajlítottuk és az (54, 55) lemezekre fektettük. Most már az iszapgyűrűt is elhelyezhetjük és fölszögecselhetjük, mely célból a szögecslyukakat a tűzszekrény szakaszaiba és a belső oldalon megerősített tűzszekrényburkolat szakaszaiba lehet befúrni. Ezután egymásután szögecseljük föl s tűzszekrény burkolat külső szakaszait a tűzszekrényburkolat belső fölületeire, azután a (43a) nyaklemezt szögecseljük föl, mire a hátsó (39) fejfalat erősíjük föl ugyancsak szögecskötés segélyével. Ezután az (57) iszapgyűrűt a (30) tűzszekrényburkolat külső oldalán fölerősítő szögecsek részére fúrjuk ki a szögecslyukakat és az iszapgyűrűt szögecseljük föl, . végül pedig minden szögecsvarratot és szögecs fejet tömítünk és így a tűzszekrény t vízmentesen elzárjuk. Ily módon nemcsak egyes szakaszokból összeállított tűzszekrényeket lehet igen gyorsan, könnyen és lehetőleg olcsón előállítani, hanem az összetartozó részek összeállítása is igen pontosan végezhető. Minthogy a tűzszekrény minden egyes részét külön mintadarabok, alakozók és alakszerek használatával készítjük, ép így az összes szögecslyukak fúrásánál is megfelelőalakszereket használunk, az ugyanoly méretű tűzszekrények készítésére gyártott összes részek a munkás ügyességétől függetlenül teljesen egyenletesen sikerülnek,, mi kézi munka esetében egyáltalában lehetetlen. A találmány tárgyát képező eljárás a
