57717. lajstromszámú szabadalom • Sajtó képlékeny anyagok formálására

_ 4 — utóbbi korong és a (j) rudak vége közé a csavaralakú (jB) rugók vannak befogva, melyeknek csavaranyák segélyével szabályozható feszereje lehetővé teszi a formáknak hosszirányban való utánengedését, mihelyt a sajtó szájánál lévő anj^ag nyomása meghaladja az ezen feszerő által megszabott nyomást. A leírt kiképzésnél az anyag, melyet a forgó globoidcsavar magával visz, forgómozgásában magával képes vinni a (d) formát, mely viszont a (dl) tárcsát, a hengeralakú (e)_ részt és az (P) ellenformát viszi magával. Mihelyt a brikett formálása megtörtént, az (il) emeltyűt akár kézzel, akár valamely megfelelő önműködő szerkezet segélyével, az (x) nyíl (5. ábra) irányában elforgatjuk, mely elforgatás első szakaszában az (i2) vájat akként hat az (i3) kilincsre, hogy ez két (e2) borda közé sülyed, majd az (i7) ütköző az (i6) görgőhöz csapódik, mely pillanattól kezdve a hengeralakú (e) rész és ezzel együtt a (d) forma valamint az (F) ellenforma az (il) emeltyű hatása alatt azaz nagyobb sebességgel fcrog tova, mint az anyag a sajtó szájánál, mely körülmény a briketteknek a pontnál való elvágását idézi elő. Megjegyzendő, hogy előnyös az (il) emeltyűt az anyag forgásával ellenkező irányban működtetni, mivel ezáltal a •sajtó szájánál lévő anyag és az ezen sajtószájjal szemben fekvő forma közötti viszonylagos sebességeknek többszörösét érhetjük el. Világos, hogy a föltüntetett elrendezés a brikettek azon vágási* módjának, hogy a formát a sajtó száján kitóduló anyag forgásához képest hirtelen nagyobb sebességgel forgatjuk el, csak példaképeni foganatosítását képezi és hogy könnyen lehet oly szerkezetet létesíteni, mely az (il) emeltyűt magának a brikettek előretolásának hatása alatt automatikusan működteti. Világos továbbá, hogy ha a (d) forma (1. ábra) a sajtó szájához képest fix helyzetben volna, akkor oly esetben, amikor az anyag valamely okból a sajtó szájánál véletlenül összetorlódnék, a sajtó nyomása a fix forma folytán korlátlan lévén, a sajtó eltörnék. A formának a sajtó szájához szabályozható nyomással való odaszorításánái fogva azonban a forma hosszirányban utánengedni képes, nemkülönben a változtatható nyomású (F) ellenforma (7. ábra) is oldalirányban enged úgy, hogy az anyag előretolása ellenében föllépő ellenállást csökkenti. A formának oldalirányú utánengedésekor azonban a sajtó szája és a (d) forma között hézag létesül, melyen át az anyag kitódul. Ezért vagyis a kitóduló anyagnak a sajtóba való önműködő visszavezetése céljából a sajtó szája a mozdulatlan, excentrikus (a3) lapátokkal, a (d) forma szája pedig az (a3) lapátok sorához csatlakozó, a formával együtt forgó, ellenkező irányban meggörbített (d2) lapátokkal van ellátva, mely két lapátsor a közéjük tóduló anyagot az (a4) nyílások felé vagyis a sajtóba visszatereli. Mihelyt a nyomás ismét normálissá válik, a (j3) rugók a forma szélét a sajtó szájával ismét érintkezésbe hozzák. Lehet az elősajtoló formát és az ellenj formát természetesen az ismertetett és az ! 1—6. ábrákban föltüntetett alaktól eltérő alakban is kiképezni és elrendezni. így pl. a 7. és 8. ábrákban látható foganatosítási alaknál a forma és az ellenforma sokszögű harántmetszettel bír és az ellenformának (f2) falai az (fl) csuklók körül forgathatók, továbbá ezen falakat pneumatikus szerkezet vagy rugók, a jelen esetben az (f4) rugók szorítják, egymáshoz, melyek két-két egymással szemben fekvő falra a rugók szabályozható feszereje által megszabott nyomást fejtenek ki; ezen kiképzésnél az (F) ellenformának oldalirányú utánengedése független a formának az ellenformával együttes hosszirányú eltolódásától. A 9. ábrában látható alaknál az ellenformának harántmetszete több részre van osztva és az egyes részek különböző alakban vannak kiképezve és mozgatható külső fallal bírnak. Természetes, hogy az elősajtoló forma az ellenformának megfelelő harántmetszettel bír. Á leírt foganatosítási alakoknál az anyag összenyomását szabályozó ellenállás a változható oldalnyomású (F) ellenforma segélyével van létesítve. Lehet már most ilyen