57697. lajstromszámú szabadalom • Matrica kalapkarimák számára

közben az 1. ábra (1) nyila értelmében hatva, a tompot előre nem látható mérvben kinyújtja. A 2. ábrán föltiintetett vasmatricák, melyek két szögletes (15, 16) gyűrűből és (17) merevítő karokból állnak, tartósság tekintetében ugyan kifogástalanok, de csakis sötét színű és egyenes peremű kalapok készítésénél alkalmazhatók. A vas ugyanis a világos festékeket megváltoztatja s még a sötét színeknél is észrevehető elváltozásokat okoz úgy, hogy dekatura alatt még a sötét kalapnál is csak azon részeknek szabad vassal érintkezni, melyek a kész kalapon pl. a szalag által elfödetnek vagy levágatnak. Ezért a vasmatricák a 2. ábra értelmében oly alakúak, hogy a karimát a (15) gyűrű belső (19) éle és a (16) gyűrű (18) szögsora között úgy tartják kifeszítve, hogy a karima sehol ne érinthesse a gyűrűket vagy a (17) karokat. Az -ilyen vasmatricákon tehát csak sötét és csak egyenes szélű [visszahajtott (7) perem nélküli] kalapokat lehet készíteni s még ezeknél is hátrányos hatást fejtenek ki, mert a dekatura alatt egyenesen kifeszített karima, melyet utólag vasalással kell a kivánt domborulatává alakítani, mihelyt megázik, a dekatura alatt fölvett alakjába tér vissza, vagyis teljesea kimegy a formájából. A vasmatricák jó hővezetésük folytán rendkívül óvatos előmelegítést tesznek szükségessé a dekatura előtt, mert ha csak tökéletlenül vannak előmelegítve, a gőztérben víz csapódik le rájuk, mely a nemezbe szívódva [pl. a (20) helyen] a nedves hely dekaturáját meggátolja úgy, hogy itt a nemez •plasztikus, lágy marad. A vasmatricák súlya tetemes lévén, a famatricáknál említett hátrányt, a tomp megnyúlását, lehetővé teszi. E hátrányokhoz még hozzájárul a drága ár és a rozsdásodás, mely folytonos gondos tisztítást tesz szükségessé, mert a rozsdafolt még sötét kalapoknál sem palástolható tökéletesen. A találmány szerinti mesterséges gőzálló plasztikus masszából, pl. bakelitből, vulkanitből, vulkánfiberből stb. készült, lényegileg gyűrűs lap alakú matrica az előbb fölsorolt hátrányokat kivétel nélkül kiküszöböli. E matricákat a lemezalakú nyersanyagból egyszerűen kivágjuk és sajtolás vagy hajlítás útján úgy domborítjuk, hogy alsó fölületük a karima kivánt domborulatával bírjon, ami jóval gyorsabb és egyszerűbb munka, mint a famatricák kifaragása vagy a fémmatricák öntése és megmunkálása. E matricák a hő- és nedvességváltozásokkal szemben ép oly indifferensek, mint a vasmatricák, de nem rozsdásodnak és rossz hővezetők úgy, hogy a karima egész fölületével érintkeznek anélkül, hogy gondatlan előmelegítésnél is lecsapódást idéznének elő. Minthogy e matricák meleg vízzel való lekefélés által tökéletesen és gyorsan tisztíthatók meg, sötét és világos gyártmányokhoz egyaránt használhatók. Csekély terjedelmük a-raktározást, könnyűségük pedig a velük való munkát rendkívül megkönnyíti; kis súlyuk folytán teljesen elkerültetik a fa- és vasmatricák azon hátránya, hogy a tompot dekatura közben súlyuk folytán megnyújtják. Ezen hátrányok kiküszöbölésétől eltekintve azonban a találmány tárgya két rendkívül fontos új előnyt is biztosít; minthogy ugyanis a találmány szerinti (3) matricák (3. és 4. ábra) csak néhány mm. vastag lapból állnak, lehetővé válik a matrica- és a forma kölcsönös helyzetének azáltal való biztosítása, hogy a forma alatt és a matrica belső éle fölött egy kb. kötőtűvastagságú (21) tűt szúrunk egy átmérő irányában a tompon keresztül úgy, hogy a tű két vége kétoldalt a matrica fölött kiáll. Ezen egyszerű megerősítés, mely fölöslegessé teszi az eddig használatos drága, súlyos, terjedelmes (11) kengyelt, csak a találmány szerinti matricáknál használható, az üzemek azáltal elért egyszerűsítése tehát az új matricák közvetett effektusa. A másik fontos előnye az új matricáknak abban áll, hogy lehetővé teszik visszahajtott peremű karimáknak anyag veszteség nélkül való előállítását. Kitűnt ugyanis, hogy ha az ismert módon föltűrt peremmel kiformázott tomp (7) peremét a 4. ábra értelmében egyszerűen a (3) matrica külső éle fölé húzzuk, akkor