57697. lajstromszámú szabadalom • Matrica kalapkarimák számára
Megjelent 1912. évi október hó gg-én. MAtiY. SZABADALMI KlJi. hivatal SZABADALMI LEIRAS 57697. szám I/o. OSZTÁLYMatrica kalapkarimák számára. VÁGÓ GYULA GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1911 április bó 15-ike. A találmány a formázott kalapkarimának a szárítás és dekatura alatti rögzítésére szolgáló matricákra vonatkozik és abban áll, hogy az eddig fából vagy fémből készült matricák anyaga gyanánt mesterséges plasztikus gőzálló masszát, pl. vulkánfibert, vulkanitot, bakelitet stb. alkalmazunk, még pedig oly gyűrűs lap alakjában, mely a kalapkarimának megfelelő domborulattal bir. A találmány előnyeinek könnyebb megérthetése céljából az eddig használatos matricák hátrányait kell ismertetnünk. Az 1. ábrában a fából készült (1) matrica használati módja tűnik ki; a (4) kalapformára ismert módon fölformált (5) tompra föltoljuk az egy darabból készült (1) matricát, annak körülfutó (10) bemetszésébe benyomjuk a tomp karimájának peremét s ott bevert szögek vagy a (9) zsineggel való körülkötés által rögzítjük; ezután föltoljuk a (11) kengyelt s (12) csavarorsójának meghúzása révén a (4) és (1) részeket egymáshoz képest úgy toljuk el, hogy a tomp kifeszül; így fölszerelten jut már most a tomp aszá-rítókamrába s azután a dekaturába. A kengyel helyett néha (13) szögeket alkalmaztak az 1. ábrából megérthető módon a rögzítésre, ezek azonban a matricát rendkívül gyorsan tönkreteszik. Az ilyen famatricának egy főhátránya az, hogy a folytonosan váltakozó nedvességnek, szárításnak és a dekatáláskor alkalmazott gőznek nem tud ellentállni átlag 25 használat után tönkremegy, megrepedezik vagy deformálódik úgy, hogy az ilyen famatricák bemetszése a gyárban nem befektetést, hanem üzemköltséget jelent. Egy másik lényeges hátrányt képez az a körülmény, hogy a fa a nedves festéket magába veszi s újabb megnedvesedéskor viszont leadja; ennek folytán az olyan matrica, mely egyszer sötét vagy élénk színű tompnál használtatott, többé világos színű tomphoz nem használható, vagyis a gyárban minden alakú és nagyságú matricából legalább két seriest kell állandóan készletben tartani s jól ügyelni arra, hogy a két series össze ne keveredjék. A famatricák alkalmazása továbbá mindig nemezpazarlást is vont maga után, amennyiben a dekatura után a perem (8) szélét, mely csak a zsineggel való rögzítéshez volt szükséges, mindenesetre le kellett vágni; vissza nem hajtott szélű kalap készítésekor még nagyobb volt a veszteség, mert ezeknél úgy a (7), mint a (8) körzetet kellett levágni. A tartósság növelésére a matricák lehetőleg vastagra készülnek, aminek viszont az a következménye, hogy a matrica tetemes súlya a szárítás és dekatura