57687. lajstromszámú szabadalom • Szemüvegek számára való üvegek és berendezés azok előállítására

Megjelent 1912. évi október hó gg-én. MAGY. gjsj KIK szabadalmi jf

ijffi hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 57687. szám. XVII/c. OSZTÁLY. Szemüvegek számára való üvegek és berendezés előállításukra. POULLAIN AUGUSTIN GEORGES FÖLDBIRTOKOS ÉS CORNET DÁRIUS HENRI JULIÉN OPTIKUS PÁRISBAN. Bejelentésének napja 1911 julius hó 26-ika. Elsőbbsége 1910 julins hó 26-ika. A szemüveggyártásra használatos üvegek, . melyek agg- és fiatalkori messzelátóknak vagy közellátóknak, valamint olyanoknak, akik szürke hályogműtétnek voltak alávetve, a távolról és közelről való látást megengedik és melyek Franklin-féle üvegek, kétgyúpontos üvegek stb. nevek alatt ismeretesek és egy vagy több darabból készülnek, azzal a hátránnyal bírnak, hogy csak meghatározott távolságok számára tesznek tiszta i látást lehetővé, mely távolságok a fölső és alsó üvegrész gyúpont távolságainak felelnek meg, de közbeeső távolságokra nem adnak a szem számára tiszta képet. Ezenfelül az üveg két része között határvonal van, ami kettős látást okozhat és a szem bizonyos kellemetlenséget érez, amikor ezen vonalon áthalad. A találmány tárgyát képező üvegekkel ezen hátrányok el vannak kerülve. A találmány változó görbületű fölületek alkalmazására van alapítva; a sugarak folytonosan és szabályosan változnak és pedig vagy az egyik vagy mindkét üvegnél. Ha egy ily üveget a szem előtt elhelyezve képzelünk és az üveget a szemek vonalára merőleges síkban keresztülmetszünk (ez a sík az 1. ábrában a képsíknak felel meg), mely sík egyúttal a pupilla középpontján is áthalad, ezt a metszetet főmetszetnek nevezhetjük. Az üvegnek legalább is egyik fölülete az ezen 3Íkkal való metszésnél nem kört vagy határolt számú köröket ad, mint az említett egyszerű, kettős vagy hármas gyúponttal bíró üvegeknél, hanem a metszésvonal folytonosan és fokozatosan változó sugarú görbe, pl. az (ABCD .. .) spirális, melynek (AA1, BB1, CC1, DDl . . .) sugarai; folytonosan változnak. Ha az üveget ezenfelül még egy síkkal metsszük, mely a görbének bármely (C) pontján át vett (CCl) normálisan halad át és mely a főmetszet síkjára merőleges, az üveg ugyanazon fölülete ezen második síkkal való metszet gyanánt vagy oly kört ad, melynek sugara a főmetszetnek ezen a helyen való sugarával egyenlő vagy nem, de adhat egyenest is (oly hengerek esetében, melyek alkotója a főmetszetre merőleges.) Az üveg második fölülete az elsőhöz hasonló lehet, de lehet, gömb, sík vagy henger is. Példa: Oly szem látóképességének kiigazításáról van szó, melynek a távolba való látáshoz (Ni), a közelbe való látáshoz pedig