57668. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyagszivattyú a tüzelőanyag befecskendezésével dolgozó elégési erőgépekhez

— 2 -marája a (b) szivattyúhengerrel az önműködően nyitó (e) szívószelepen és (d) furaton, továbbá (e) túlfolyatószelepen és (d) furaton át van kapcsolatban, a (k) merülődugattyút az (1) rúgó húzza le es az (m) görgősemelő emeli meg az (n) vezórbiityök hatása alatt. Az (n) bütyök (t) fölülete enyhén, (u) fölülete igen hirtelen emelkedik, végül pedig a bütyök tengelyéhez viszonyítva excentrikus körhengerfölület enyhén esik le. Az (e) átfolyató szelepet az (o) rúgó szorítja fészkére, nyitása pedig két különböző helyről történik, először a (k) merülődugattyún megerősített (p) csapról, mely a szeleporsóba fogódzó kétkarú (q) emelőt működteti, másodszor pedig az (r) bütyök (s) támasztófölülete emeli azt, mely az (m) görgőemelőn van ágyazva és ennek mozgásában kisebbített lépték szerint vesz részt. Az (r) bütyök (s) támasztófölülete a bütyök forgáscsapjához excentrikus és elforgatására a sebességszabályozó szolgál úgy, hogy a merülődugattyú löketénél az átáramlószelep korábbi vagy későbbi nyitását idézi elő. A szivattyú működési módja a következő : Mikor a görgő alatt az (n) bütyök legmagasabb (v) pontja elhaladt, az (1) rúgó a merülődugattyút lassan az enyhén sülyedő bütyökfölületnek megfelelően lehúzza, mikor a (b) merülődugattyúhengerbe az önműködő (c) szívószelepen tüzelőanyag jut be. A szívólöket befejezte előtt a (p) csap a (q) emelő végét éri és mialatt ezt lefelé mozgatja, a (c) átáramlási szelepet nyitja. Ez a szelep már most a merülődugattyúnak nyugvása közben — melyet a bütyök (w, t) fölülete idéz elő — nyitva marad úgy, hogy a szivattyúhenger.a tüzelőanyagkamarával nyitott kapcsolatban áll és ezért teljesen töltve van. Mikor a bütyökkorong további forgásánál (t) pontja segélyével az (m) görgőemelőt megemeli és a merülődugattyú nyomólökete megkezdődik, az átfolyató szelep még nyitva van, mert a (p) csap a (q) emelőt még el nem hagyta. A szivattyú tehát a merülődugattyúnak az enyhén emelkedő (t, u) fölületének megfelelő időszak alatt sem szállít és a (p) csap csakis akkor hagyja el a (q) emelőt, mikor a bütyök meredek (u, v) szakaszának (u) kezdőpontja éri a görgőt, minek következtében az átáramló szelep elzáródik és a szállítás nagy sebességgel megy végbe, mert a bütyök meredek része hat a görgőre. Mikor a bütyök és görgő érintkezési pontja a (v) pont közelében van, az (r) bütyök (s) fölülete oly magasan van, hogy az átáramlasi szelepet nyitja, minek következtében a szállítás megszakad. Ezt. az időpontot ismert módon a szabályozó állítja be. A (p) csapot akként kell elrendezni, hogy az a (q) emelőt akkor hagyja el, mikor a bütyök meredekebb része (körülbelül az (u) pontja) éri a görgőt. Külön átáramlási szelep helyett a szívószelepet is lehet erre a célra használni, amennyiben ez részben önműködően, részben a vezérmű batása alatt mozog. A 2. ábrán sematikusan ily foganatosítási alak látható, melynél a (p) ütköző az (m) hajtóemelőn van alkalmazva. Az (m) hajtóemelő más pontján, mint más lehetséges elrendezésre példa egy (pl) ütköző van pontozva berajzolva, mely a szeleporsón túl alkalmazott (ql) emelőt mű.ködteti. Minthogy a (p) és (pl) ütköző az (m) emelő forgáscsapjának ugyanazon oldalán van alkalmazva, az (e) szelepet mindkét esetben nyitja a (q) vagy (ql) kétkarú emelő. A 3. ábrán sematikusan oly elrendezés látható, melynél a (p) ütköző az (m) emelőnek, forgáspontján túl fekvő megnyújtásán van alkalmazva. Minthogy az ütköző tíiozgásiránya ellenkező, mint az előbb leírt esetben a (q) emelőnek egykaiúnak kell lennie, hogy a szelepet a merülődugattyú szívólöketénél nyithassa. A pontozott vonal jobboldalt alkalmazott (ql) emelőt tüntet föl más foganatosítási alak gyanánt. A sematikus 4. és 5. ábrán a merülődugattyút mozgató (m) emelő forgáscsapja a merülődugattyú baloldalán van, a szabályozó által befolyásolt második (r) ütköző pedig a hajtógörgőn túl alkalmazott megnyújtáson van ágyazva. A 4. ábrán a (p)