57658. lajstromszámú szabadalom • Hirdetőtábla kicserélhető dugaszokkal nappali és éjjeli reklám céljára

rácsozat hurkaiba a (b) dugók lesznek bevezetve, melyek az azokat kicserélhetővé tevő szorítókapcsokat magukon viselik, amiáltal lehetségessé válik azokat egymáshoz képest különböző helyzetekbe juttatni. A dugaszok előnyösen üvegből vannak üregesen előállítva; természetesen készíthetők csiszolt üvegből, porcellánból, celluloidból vagy hasonló anyagból, csiszolva vagy fénytelenül, belülről vagy kívülről pedig fehér vagy színes zománc-, lakk- vagy alkalmas aranybevonattal láthatók el, hogy ragyogó vagy bágyadt tükröződést szolgáltassanak. Mint a 2., 3„ 4. és 5. ábrából látható, a dugaszok három-, négy- vagy sokszögletesek, illetve köralakúak lehetnek. Kitölthetik -a háló egyetlen mezejét, mint az 1. ábrában látható, vagy több mezejét is, a 9. és 10. ábrában látható módon. Utóbbi esetben a dugasz több rögzítő pecekkel lehet ellátva. Végül fölveheti a dugasz — ahelyett, hogy egyszerű lenne és pontosan illeszkednék az. alatta lévő hálóhoz — a 6. ábrában látható tömbalakot is a legkülönbözőbb kivitelekben, amennyiben p. o. betűrészletekkel ábrázol s azoknak a némileg hieratikus, szőnyegstylustól eltérő külsőt ad. Ez esetben a dugasz több rögzítőkampóval bír a hálónyílások távolságainak megfelelően. Négy oldalán a dugasz kis kimélyítésekkel bír (12. ábra), melyek lehetővé teszik azoknak az ujjakkal való könnyű megfogását. A (b) elemek (vagy dugaszok) rögzítőberendezése elvben egymást keresztező rugókból alkotott (c) keresztdarabból áll, mely a dugasz üregében van ágyazva, mely üreg azután gipsszel vagy más töltőanyaggal kitöltetik. A (c) rugók lefelé vannak hajlítva úgy, hogy könnyen beállíthatók a rácsszerkezet hurkaiba, vagy mint rendesen annak üres részeibe s rugalmasan rátámaszkodhatnak a mezők drótfalaira. A 12., 13., 14., 15. és 16. ábrák a dugasz egy kiviteli alakját láttatják, amely «z esetben célirányosan fújt üvegből készített üreges testből van készítve, melynek alakja tetszés szerint megválasztható és azután átezüstöztetik; magában foglal egy közönséges (d) fejdarabot, mely mellső fölületén enyhén mélyített üreget képez, melynek célja a legkedvezőbb fénybeesési szöget sokszorosítani s ezáltal a fényjátékot növelni. A dugaszfej egy (c) hehgerré hosszabbodik meg, melynek átmérője kisebb, mint a (d) fej úgy, hogy ezáltal ez alatt egy (f) váll keletkezik, melynek célja megakadályozni a dugasznak a mezőn való átesését. A (g) szabad térbe a célszerűen parafából előállított töltés van bevezetve. Ez a töltés két ellentétes irányú csatornával bír, amelyek egy rugalmas drótból készített (h) fogó karjait veszik föl. Ez a drót keügyelalakú és két fölfelé s a külső hengerfal felé hajló karban végződik. Amennyiben a dugaszok erőssége és súlya megkívánja, még egy másik, az elsőre függélyes kengyelrúgót alkalmazunk olyképen, hogy a 2. ábrában föltüntetett keresztdarab áll elő. Egy kócból vagy más anyagból készített párna a dugasz (d) belső fenekére (14. ábra) van ez és a kengyelrúgó közé fektetve, hogy a dugasz ezüstözése védve legyen. A kengyelrúgó és a dugasz között egy hornyolással ellátott fémlapocska fekszik, hogy a (h) kengyelrúgónak ezen lapocska és a dugasz között fekvő karjait fölvegye. Ezen berendezés célja megakadályozni azt, hogy hosszabb használat esetén a kengyelrúgó a dugaszt elvágja. Lyukasztott lemeznek cimerül való alkalmazása esetén az egyes mezők kisebbek a dróthálónál, ez esetben a dugaszok a 20. ábrán látható módon képezhetők ki. Ez esetben a kengyel karjai egymáshoz közelítve vannak. A kengyel fölső része valamivel bővebb lehet, hogy mintegy horgonydarabot alkosson, melyet az (n) képlékeny anyagba ágyazunk bele. Az anyagot ekkor közvetlenül az ezüstözött (d) üveg borítja. A 17. ábra egy világítócimer kivitelét tünteti föl, mely előtt az elektromos lámpákat (o) tartó (j) ernyő van elrendezve.