57587. lajstromszámú szabadalom • Gyroscop röpülő lövedékek és hozzávaló lancírozókészülék

egyik, pl. a középső (b—b) forgáscsapok­kal lehet ellátva, melyek közül a készü­lék egy tetszés szerinti, a rajzon föl nem tüntetett ágyazásban forgatható, illetve az elérendő cél szerint bármely szög alatt beállítható. A készülék továbbá több, pl. három egymástól egyenlő távolságban el­rendezett (c, cl, c2) vezető sínből áll, melyek az (a, al, a2) gyűrűkkel vannak összeerősítve. A (c, . cl, c2) vezetősínek belső vezietőfölületei az (A) ponttól a (B) pontig (1. és 3. ábra) egymással párhuza­mosak és 'egy adott átmérővel biró hen­gert burkolnak. A (B) ponttól kezdve a (C) pontig befelé hajolnak, vagyis az ék­szerű ferde (d) felületeiket képezik, míg végül a (C) ponttól a (D) pontig ismét pár­huzamosak, vagyis egy, az előbbinél szű­kebb hengerfölületet zárnak körül. A lövedék minden tekintetben hasonló a fönt említett szabadalomban leírt löve­dékhez, kivéve a komprimált lőporral töl­tött hengereket, 'melyekről alant lesz szó és azon feltérést, hogy a jelen találmány szerinti lövedék iegy aránylag lágy fémből készült (e) övvel van fölszerelve, mely a j lövedék hengeres részének bármely pont- J ján tetszés szerint lehet fölerősítve. Ezen | öv külső átmérője úgy van megszabva, hogy a (c, cl, c2) vezetősínek közé, az (A) ponttól ja (B) pontig szabadon, vagyis észrevehető súrlódás nélkül betolható, i azonban a (B) és (C) pontok között a ferde •(d) fölületek által képezett szűkebb részbe csak aránylag erős kézi vagy mechanikus nyomással tolható be, mimellett a lágy (e) gyűrű a keményebb (c, cl, c2) ve­zetősínek által deformáltatik, úgy, hogy a lövedéket beszorító érőnek megfelelően a vezetősínek közé ékelődik. A készülékben ily módon úgyszólván beerősített lövedék ekkor kilövésre kész, miután a készüléket az elérendő cél felé irányítottuk. Mint az á fönt említett szabadalomban le van írva, a lövedék sajtolt lőporból vagy más lassan égő robbanó anyagból készült (f, g, h) hengereket tartalmaz, melyek száma lés nagysága változhat. A jelen találmány tárgyát képező lövedéknél már most csak a turbinát hajtó lőpor és a lövedéket tovamozgató lőpor között kü­lönbség van téve. Megjegyzendő, hogy a gyroszkop működtetésére való erő nem oly nagy, mint a lövedék lancirozására és tovamozgatására való erő, minthogy a lö­vedéknek kilövésénél bizonyos ellenállást kell kifejtenie, melyet a lancirozó készü­lék szűkítése okoz. Minthogy a gázok hajtóereje az égőfölülettől függ, az első (f) hengert tömören készítjük, míg a má­sodik és harmadik henger, úgy mint a ré­gebbi szerkezetnél, üreges maradhat. Az (f) henger elégése a gyroszkop működteté­sére szükséges gázt fejleszti, mely gáz azonban nem elegendő ahhoz, hogy a löve­déket helyéből kimozdítsa. Ezzel szemben a (g) és (h) hengerek égési fölülete lényege­sen nagyobb és az égés tartama alatt ál­landó marad. Ahelyett, hogy az (f) hen­gert alakja által tegyük lassabban égővé, mint a (g) és (h) hengerek, ugyanezt ia célt megfelelő más összetételű lőpor al­kalmazása által is elérhetjük. A fönt leírt berendezés következőleg működik: a teljesen fölszerelt lövedéketa készülékbe helyezzük és előrenyomjuk, amíg az (e) öv a ferde (d) fölületekbe üt­közik. Most a lövedéket kézzel vagy me­chanikus erővel addig szorítjuk előre, amíg az (e) öv a három ferde (d) fölület­tel való érintkezési helyén deformálva, a vezetősínek többé-kevésbbé az övbe mé­lyednek s így a lövedéket szilárdan fogva tartják. Erre az (f) hengert meggyújtjuk, melynek égésgázai a turbinát és a gyrosz­kópot működésbe hozzák, ami az (f) hen­ger teljes elégéséig tart. Ezen idő alatt a lövedék a készülékben marad, mihelyt azonban a második, vagyis a (g) henger meggyúlad, a gázok hajtó ereje annyira növekedik, hogy a lövedék az (e) öv to­vábbi összeszorítása mellett a készülékből kilövetik, amidőn azonban stabilitása már biztosítva van. Egy és ugyanazon készü­lékkei tetszés szerinti számú egyenlően méretezett lövedéket lehet kilőni. A 4. és 5. ábrákon föltüntetett ferde (d) fölület az 1. és 3. ábrákon föltüntetett

Next

/
Thumbnails
Contents