57553. lajstromszámú szabadalom • Önműködő naptár
8 — fogai fölött elhaladhat. Az egyik, nevezetesen ama fogköz mélysége azonban, mely az (5) egyesdobon a 0 számjegy beállítását végzi, akkora mint a (8) kilincskerék fogközeié úgy, hogy a kilincs a (8) kilincskereket is magával viheti, mikor ebbe a fogközbe fogódzik be. Hogy a (8) kilincskerék visszafelé ne mozoghasson, a (34) zárókilincs eme kerékbe is befogódzik. A most leírt berendezések lehetővé teszik azt, hogy az egyes és tizes dobot tovább mozgathassuk. Minthogy azonban az év hónapjai 28 (szökőévben 29), 30, és 31 napból állanak, az illető hónapnak megfelelően a számdobokat 28, 29, 30, illetve 31 elmozdulás befezte után kell a kezdeti állásukba visszaállítani. Ebből a célból a (6) dob (72) homlokfölületén tizenkét pecek van akként elrendezve, hogy két egymás mellet lévő peceknek szögbeli távolsága egyenlő legyen. Ez az egyes hónapoknak megfelelő tizenkét pecek annak megfelelően, hogy a hónapnak hány napja van, a dob tengelyétől kisebb-nagyobb távolságban van elrendezve. A csatolt rajzon látható foganatosítás! alaknál (9. ábra) az (ml) pecek január, az (m2) pecek február, az (m3) pecek március, az (m4) pecek április, az (mö) pecek május, az (m6) pecek junius, az (m7) pecek julius, az (m8) pecek augusztus, az (m9) pecek szeptember, az (mlO) pecek október, az (mll) pecek november és az (ml2) pecek december hónapnak felel meg. Minthogy február hónapnak van a legkevesebb 28 vagy 29 napja, az (m2) pecek távolsága a (2) tengelytől a legkisebb, a 30 napos április, junius, szeptember, november hónapoknak megfelelő (m4, m6, m9, mll) peckek távolsága a .(2) tengelytől közepes és végül a 31 napos hónapoknak megfelelő (ml, m3, m5, m7, m8, mlO és ml2) peckek távolsága a tengelytől a legnagyobb, vagyis az (m4, m6, m9 mll) peckek egy és az (ml, m3, m5, m7, m8, mlO, ml2) peckek egy más, nagyobb augaru kör kerületén vannak elrendezve. Eme peckek működési módja a következő : Az (lc) állóbádogon egy (20) emelőkar van ágyazva, melynek szabad (20g) vége görbe csúszópálya gyanánt van kiképezve. Ezen a csúszópályán nyugszik a fölfelé rugalmasan elmozduló (46) emelőnek elől megfelelően lejtősen levágott (73) vége, mely emelő a (40) kilincsemelő (45) nyújtványán van csuklósan ágyazva. A rugalmas (46) emelőn a (74) rúgó hatása alatt lefelé szoruló (47) ütköző van forgathatóan ágyazva, melyet a (46) emelőn elrendezett (75) ütköző tart a (46) emelővel párhuzamos helyzetben. Ezenkívül a (20) emelő mellső részén egy (20a) ütköző is van alkalmazva, melybe a (2) tengelyen a (20) emelő mellett forgathatóan ágyazott (21) kilincskerék (7. és 8. ábra) (22) pecke ütközik bele. A (21) icilincskerék ezenkívül még a (76) spirálrúgót magába záró (23) rúgótokot is viseli, melynek az a törekvése, hogy a (21) kilincskereket az ellenkező irányban forgassa, mint a kilincs. A (23) rúgódob a kétkarú (24) nyújtvánnyal van mereven kapcsolva. Minthogy a (24) nyújtvány fölső részén egy (25) zárókilincs van alkalmazva és minthogy a (24) nyújtvány vízszintes része a (40) emelő lenyomatásánál a (45) nyújtvány (48a) ütközőjére fekszik, a (25) zárókilincs a (21) kilincskereket egy foggal magával viszi. Mint azt már föntebb említettük, a (21) kilincskeréken a (22) pecek van alkalmazva, mely a (20) emelő (20a) ütközőjére fekszik. A hónap kezdetén a (22) pecek helyzete a (20a) ütközőhöz viszonyítva olyan, hogy a (22) pecek az ütköző alsó fölületére fekszik. A dob minden elmozdulásánál a (22) pecek annak következtében, hogy a (21) kilincskerék ugyancsak egy foggal tovább mozog, bizonyos mértékben távolodik a (22) ütköző alsó fölületétől, míg végül huszonhét elmozdulás után a (20a) ütközőt újból nem éri. (Ebből adódik ki a (21) kilincskerék fogosztása is.) A további elmozdulásnál már most a (22) pecek a (20a) ütközőt és evvel a (20) emelőt is magával viszi, vagyis ezt az emelőt lefelé mozgatja. Minthogy a (20) emelő a
