57529. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fűtőgőznek elvezetésére gőzgép hengerekből

— 3 -magától érthetők. A gőzfogyaaztás, az erőkifejtés és a fűtés egészen akként történik* mint a közönséges több fokozatban dolgozó hasonló gépeknél, sőt látni lehet, hogy ha a gőzfogyasztás növekedik, a fönntebb leírt eljárás alkalmazásával egy fokozatban dolgozó gépeknél oly előnyöket érhetünk el, melyek több fokozatban dolgozó gépeknél a receiverből való gőzelvonással el nem érhetők. Ennek igazolására csakis azt említjük föl, hogy több fokozatban dolgozó gépeknél tiszta ellennyomásos üzem esetében a gépnek a kis nyomású hengereket teljesen céltalanul kell magával vinnie sőt, hogy azokat teljesen gőz nélkül hagyni nem is szabad, mert melegeknek kell maradniok, továbbá, hogy azok még akkor is munkát fogyasztanak, mikor teljesen gőz nélkül járnak, mert légszivattyú gyanán dolgoznak-Ily gépeknél tehát nem is lehetséges az elméletileg megengedett teljes 100 % gőzt a fűtőtestekbe bevezetni, hanem oly esetekben, mikor az elvesztett gőz mennyisége a 100 °/o-ot megközelíti, a több fokozatban dolgozó gépek munkája kevésbbé előnyös, mint az én eljárásom szerint egy fokozatban dolgozó gépeké. ' A csatolt rajzon találmányom tárgya példaképen Stump-f éle úgynevezett egyenáramú gép esetére van föltüntetve. A rajzon (a, a) hengerfödelekben alkalmazott bevezetőszelepek, (b, b) a dugattyú által vezérelt elvezető hasítékök és (c, c) a találmány szerint alkalmazott külön elvezető szelepek. Ezeket a gőznyomás és ha szükséges, más erő (súly, rúgó) állandóan a szelepüléseikre szorítja és egy vezérmű közvetlenül a bevezető szelep nyitása előtt és az illető hengerfél egész munkalökete alatt elreteszelve tartja. A (b) elvezető hasítékoktól a (d) vezeték a kondenzátorhoz megy, melynél a [sematikusan csapószelep gyanánt kiképezve ábrázolt] (e) zárótag van alkalmazva. Ezt a tagot az (f) rudazat a (h) vezérművel köti össze, melynek (g) hengere a (h) vezeték útján van a fűtőberendezéssel, illetve az ehhez vezető (c) vezetékekkel összekötve. Ennek következtében a fűtőberendezésben épen uralkodó nyomás a dugattyút a (g) hengerben az ebbén alkalmazott rúgó hatása ellen a kellő állásba, beállítja, vagyis mikor a (h) vezetékben a gőznyomás emelkedik, a dugattyú a rúgó hatása ellen előre mozog, míg a rúgó ellennyomása a gőznyomással egyenlővé nem válik, ezenközben pedig az (e) zárótagot nyitja úgy, hogy a kondenzátorban uralkodó vákuum a (b) hasítékokon a henger belseje felé terjed. A munkafolyamat a következő: Mikor az (a) bebocsájtószelep kevéssel a dugattyú hátrafelé való mozgásának vége előtt kinyílik, az ugyanazon az oldalon lévő (c) elvezetőszelep kényszermozgásszerűen el van reteszelve, míg a másik oldalon lévő elvezető szelep elrefeszelődése ugyanabban a pillanatban megszűnik, a szelep azonban a fűtővezezetékben uralkodó nyomás hatása alatt még zárva van. A (b) kifúvatóhasítékokat a dugattyú már szabadokká tette és annak megfelelően, hogy a fűtőberendezésben kisebb vagy nagyobb nyomás uralkodik-e, az (e) zárótag a fűtőgőz nagyobb vagy kisebb részét engedi a kondenzátorba áramlani. Mikor a dugattyú mozgásiránya megváltozik és a (b) hasítékök elzáródnak, a megfelelő hengerfélben maradt gőz komprimálódik, végül is oly nagy feszültségre tesz szert, hogy a (c) zárótagot nyitja és a gőz mindaddig kiáramlik, míg a vezértengely kevéssel a löket befejezte előtt a (c) zárótagot el nem zárja. Ekkor újabb kompresszió lép föl, mely a káros terek hatását kiküszöböli. Minthogy a fűtött födelekKel és általában az egész bevezetési oldallal csak komprimált gőz érintkezik, a munkát végzett gőz elvezetésénél eljárásommal biztosítva marad mindaz az előny, mely a Stump-féle egyenáramú gépnél föllép. A föntebb leírt berendezéseket egyenlően előnyösen lehet minden normális vagy más szerkezetű egyhengeres gépnél alkalmazni. Föntebb jeleztem már, hogy az egyhengeres gépet bármely kombinációba lehet építeni, lényeges csakis az, hogy a gőzelvétel mindig csak egy nyomásfokozatban