57524. lajstromszámú szabadalom • Szalagsajtó növényi és ásványi anyagok víztelenítésére

<lályozzák meg. A sajtolás kezdetén hátsó teljes zárás még nem szükséges, ez kezdetben csak részben létesíttetik és a növekedő nyomással nagyobbodik. A harántsinek lapátok módjára hatolnak a sajtolandó anyagba, melyet előre menesztenek és aztán elkülönített részekre osztanak föl, midőn a legnagyobb nyomás uralkodik. Dacára ennek a sajtolandó anyag folytonos rétegében lép ki. A jelen találmány szerint kiképezett szalagsajtó különösen nyers tőzeg, koksz, szén, barnaszén stb. víztelenítésére alkalmas, azonban más víztartányú növényi vagy ásványi anyagok számára is használható. Az 5—7. ábrákon látható foganatosítási alaknál a hatszögű. (10) dobokon futó fölső <11) nyomó szalag (5. ábra) egyes nyomó lemezekből áll, melyek két-két egymáshoz képest eltoltan elrendezett lyukasztott (12, 13) lemezekből vannak összetéve. A lyukasztott lemezeken függélyes (14) merevítő sinek vannak megerősítve, melyek a maguk részéről egy-egy (15) lemezzel vannak elfödve úgy, hogy mindegyik nyomó lemez mintegy üreges tartót képez. A (14) merevítő sinek az egyes nyomó lemeznek egyszersmind csuklós összeköttetésére szolgálnak. A fölső nyomó szalag számára szolgáló (16) nyomó hengerek az oldalas (17) végnélküli láncokban vannak ágyazva melyek a nyomó szalaggal együtt a (18) •hengerek körül futnak. Az alsó nyomó szalag a hatszögű (19) dobok körül futó <20) végnélküli láncokból áll, melynek fölső része a (21) nyomó hengereken ismert módon fut. A (20) végnélküli láncokon -a (22) dugattyúrudak vannak elrendezve, melyek a (23) sajtoló dugattyúkat hordják. Ez utóbbiak a (24) kamrákban működnek, melyek a megfelelő (25) vezetékben akként, tolhatók el, hogy azok a (20) láncok «örülfutásakor a (23) dugattyúk által tovamenesztetnek. A (24) kamráknak a sajtoló szalag mozgásirányával párhuzamos (26) -oldalfalai kissé kiállnak. A kamráknak oldalfalai, valamint a dugattyúk is és a fölső nyomó szalag, két-két egymáshoz képest eltolt, lyukasztott lemezből állnak (3. ábra). Ezen foganatosítási alaknak működési módja a következő: Mielőtt a kamrák a fölső nyomó szalagot érintenék, azokat a kisajtolandó anyaggal megtöltjük. A kamráknak az (a) nyíl irányában való (5. ábra) mozgásánál, ami a fölső nyomó szalagnak és a (20) végnélküli láncnak körülfutása folytán létesíttetik, a lánc és a nyomó szalag közötti conicitás folytán a dugattyúk a kamrában eltolódnak, amint ez az 5. ábrán látható. Ennek folytán a kamrákban lévő anyag fokozatosan erősebben és erősebben összesajtoltatik, miközben a víz a kamráknak szűrőszerű dugattyún és a szűrő szerű fölső nyomó szalagon át távozik. A nyomás a fölső nyomó szalag és a (20) lánc közötti conicitás mérve szerint növelhető. Elméletileg a kamrákba töltött anyagot zérusig lehet összesajtolni. A gyakorlatban azonban a végnyomást természetesen akként választjuk meg, amint az a kisajtolandó anyag számára legelőnyösebb. Midőn a kamrák a fölső nyomó szalagot elhagyják, a dugattyúk még jobban eltolódnak, míg a dugattyúk nyomó fölülete a kamrák fölső karimáival pontosan egy síkba nem esik úgy, hogy a sajtolt anyag a formákból kitolatik. Ezen foganatosítási alaknál a (20) szalagok a dugattyúkat kényszermozgásúan viszik magukkal, míg a sajtoló kamrák a dugattyúk által vitetnek tova és a (25) vezetékben csúsznak. A térfogatcsökkenést, mint említettük tetszőlegesen fokozhatjuk. Az anyagot a kamrák több részre osztják úgy, hogy a kisajtolandó víz számára több kiömlési fölület létesíttetik. Ezen elrendezéssel továbbá már magában a sajtóban tetszőleges alakú sajtolt tömbök nyerhetők a kamrák alakjának alkalmas megválasztása által. A nyomó fölületeknek kétkét egymáshoz képest eltolt lyukasztott lemezből való összetétele azon előnyt nyújtja, hogy azok könnyebben és olcsóbban állífc hatók elő, valamint, hogy a sajtolt anyag a lyukakban csak oly mérvben rakódhatok le, amint ez a kisajtolandó víz szűrésére szükséges, a lyukak eldugulása ellenben ki van zárva.