57513. lajstromszámú szabadalom • Kéthengerű hasítékvágó ill. réselőgép lökődugattyúkhoz

Megjelent 19155. évi szeptember hó 30-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 57513. szám. XII/a. OSZTÁLY. Kéthengerű hasítékvágó- illetve réselőgép lökődugattyúkkal. DEUTSCHE MASCHINENFABRIK A.-G., DUISBURGBAN. A bejelentés napja 1912 január hó 14-ike. Elsőbbsége 1911 lebruár hó 4-ike. Ismeretessé váltak már sűrített levegővel vagy effélével hajtott kéthengerű hasítékvágó-, illetve réselőgépek, amelyeknél a munkadugattyúk vezérlése olyan, hogy az ide-oda járó dugattyúk és a réselőszerszámok tömegerői egymást kiegyenlítik-Ezeknél a réselőgépeknél a sűrített levegő hozzá- és elvezetését kizárólag maguk a munkadugattyúk szabályozzák. Ez avval a nagy hátránnyal jár, hogy az ütőerő csak gyönge, eunélfogva egy bizonyos teljesítményhez nagy levegőmennyiségre van szükség. A magukban véve már ismeretes kéthengerű hasítékvágó-, illetőleg réselőgépek teljesítőképességének növelésére a jelen találmány értelmében olyan elrendezést alkalmazunk, amely szerint a levegő hozzávezetését az egyes hengerekhez külön vezérmű szabályozza, még pedig mindkét hengerhez egyetlenegy vezérmű, mivel gyakorlatilag csakis akkor lehet az ide-oda járó tömegek mozgását úgy szabályozni, hogy a dugattyúk és a hozzájuk tartozó részek ellenkező irányú mozgásának, illetőleg a tömegerők kiegyenlítődésének föltétele minden állásban teljesítve legyen, ha mindkét hengerhez egyetlenegy vezérlő szervet alkalmazunk. A vezérlés további előnyeként megemlítendő még, hogy mindkét dugattyú megáll, ha az egyik dugattyú valamely körülmény folytán megakadna úgy, hogy a másik dugattyú nem üthet lyukat a rés vagy hasíték belső határvonalaiba. A találmány tárgyának egy kiviteli példáját a mellékelt rajz tünteti föl vázlatosan. Az 1. ábra alaprajz, a 2. és 3. ábrák pedig metszetek az 1. ábra A—B, ill. C—D vonalai szerint. A sűrített levegő (a)-nál áramlik be és a (c) tolattyú (b) bemetszésén át a (d) és (e) csatornákba, ezekből pedig az (f) dugattyú mögé, illetve a (g) dugattyú elé jut, minek folytán az (f) dugattyú előre, a (g) pedig hátrafelé mozog. Kevéssel előbb, mintsem az (f) dugattyú elülső, illetve a (g) dugattyú hátulsó szélső helyzetébe ér, az egyik dugattyú a hengeres tolattyút ismert módon átváltja úgy, hogy a friss levegő most már a (c) tolattyú (b') bemetszésén keresztül a (d') és (e') csatornákba és ezekből a (f) dugattyú elé, illetve a (g) mögé jut, s az előbbit hátrafelé az utóbbit pedig előremozgatja. Az előrehaladó (g) vagy a hátrafelé mozgó (f) dugattyún azután elülső, illetve hátulsó szélső hely-