57492. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyű köveknek nagyolvasztók salakjából való előállítására

úgy, hogy minden építési célra egyaránt használhatók. A töltőanyag gyanánt szolgáló salakcsomók bezárásának hasonló eredményét olymódon is elérhetjük, hogy a salakcsomókat a szemcsézés után azonnal földolgozzuk. A nagyválasztósalak többnyire folyékony állapotban egy víztartányba vezettetik, hol oltatik é3 szemcsés állapotba vezettetik át. A lyukacsos salakcsomók a friss állapotban most körülbelül 40—50% vizet tartalmaznak. A találmány értelmében e nedves salakcsomókhoz a kötőanyagot porfinomságú, száraz állapotban hozzáadjuk, oly arányban, hogy 10—12 rész lyukacsos vízcsomóhoz 1 rész kötőanyagot adunk. Az átdolgozás legaélszerűbben egy forgó, szabadon ejtő gépen történik, melyben a keverendő anyag körülbelül 4—5 percen át összekevertetik. Ezen idő alatt mindegyik •salakcsomó egy finom kötőanyagrétegbe záratott, miközben a csomók belső lyukacsai még vízzel vannak telve, mely később fokozatosan elpárolog. A kötőanyagba zárt salakcsomókat azután lazán rakásoljuk. A fentvázolt módon előállított kövek a találmány értelmében teljesen fagymentessé tehetők. Ismeretes,- hogy a kereskedelemben ezidőszerint árusított «rajnai schwemmstein» a fagyásnak csak kis mértékben áll ellen úgy, hogy alkalmazhatósága rendkívül korlátolt. A találmány szerinti eljárás értelmében előállított kövek már most azáltal tehetők teljesen fagymentessé, hogy a habarcs keverésére használt vízhez klórkálciumot vagy hasonló hatású anyagokat adunk. Célszerű keverési arány gyanánt mutatkozik klórkálciumnak 10 Bé°-u vizes oldata. Az ezen habarcsvíznek használata mellett előállított kövek a gyakorlatban előforduló összes hidegeknek ellentállnak. A kövek továbbá a klórkálcium hozzáadása által még sokkal nagyobb szilárdságot és szívósságot kapnak. A klórkálciumot egyébként olymódon is hozzáadhatjuk, hogy a száraz kötőanyaghoz megfelelő százalékban poralakú klórkálciumot keverünk. 1 Hogy a nagyolvasztósalak szemcsézésénél mindig biztosan nagy százalékot kapjunk a töltőanyag gyanánt használandó, terjedelmes és laza salakcsomókban, a találmány értelmében a salakot a szemcsézésnél a víz és levegő együttes hatásának tesszük ki. Ismeretes a nagyolvasztósalakot a szemcsézés céljából közvetlenül a vízbe vezetni és ismeretes a salakáramot nyomólevegő hatásának kitenni. A találmány értelmében használt terjedelmes salakcsomók képződése mindkét esetben többé vagy kevésbbé a véletlenre van bízva. A találmány értelmében már most a salakra a vizet és nyomólevegőt együttesen hagyjuk behatni, mimellett a fölhasználandó töltőanyagban rendkívül magas százalékot kapunk. A csatolt rajz egy, ezen eljárás foganatosítására szolgáló berendezést mutat vázlatosan. A nagyolvasztósalakot az (a) csatornán át a kettősfalú (b) tartányba vezetjük, mely vizet tartalmaz. A kettősfalú (b) tartány (c) feneke szitaszerűen lyukasztott. A (c) fenék ezen nyílásán nyomólevegőt fúvunk át, mely (d) nyomólégcsövön át a kettősfalú (b) tartány üregébe vezettetik úgy, hogy tehát a salak víz és nyomólevegő egyidejű behatásának tétetik ki. A levegő oly magas nyomással vezetendő be, hogy a víznek a tartány üregébe való behatolása megakadályoztassék, valamint a szemcsézővíz az alulról behatoló finom légsugarak által folytonosan habarómozgásban tartassék. Az emellett képződő salakcsomók és salakszemcsék az (e) serlegszerkezet által a tartányból ismert módon eltávolíttatnak. A serlegszerkezet serlegei célszerűen szitaszerűek, hogy á magukkal vitt vizet lefolyathassák. Magától értetődik, hogy az itt vázolt kiviteli alak helyett bármely más tetszésszerinti is választható, mimellett azonban föltétel az, hogy a berendezés a nyomólevegőnek és víznek a salakra való egyidejű behatását lehetővé tegye. Természetesen nem. szükséges a töltőanyagot nevezetesen a terjedelmes és laza