57483. lajstromszámú szabadalom • Szárítóberendezés lemezalakú árúk számára

ez az elv úgy vihető keresztül, hogy az egymás fölött fekvő fűtőlemezek közül egyrészt az első, a harmadik, az ötödik stb. és másrészt a második, a negyedik, a hatodik stb. egy-egy rendszerré vannak egyesítve, mely két rendszer a fűtőlemezek súlyának fölvétele mellett egymáshoz képest viszonylagosan eltolható. Két-két szomszédos lemez tehát a leírt módon együtt működik és a viszonyok a szárítóberendezés minden pontján egyformán alakulnak úgy, hogy a szárítandó anyag kezelésében tökéletes egyformaságot érünk el. A mellékelt rajzokon a találmány tárgya egy foganatosítási alakjában látható és pedig az 1. és 2. ábra a szárítóberendezés sémája a fűtőlemezek kétféle állásánál, a 3. és 4. ábra pedig a szárítóberendezés függőleges metszete és keresztmetszete. Az 1. és 2. ábrán az egyik rendszer fűtőlemezei (al, a2, a3, a4)-el, a másik rendszer fűtőlemezei pedig (bl, b2, b3, b4)-el vannak jelölve. Az (ai, a2, a3, a4) lemezek az (A) állvánnyal, a (bl, b2, b3, b4) lemezek pedig a (B) állvánnyal vannak mereven összekötve úgy, hogy az (A) és (B) állványok viszonylagos függőleges elmozgásánál (természetesen a lemezek egymástól való távolsága által megszabott határokon belül) majd az első, harmadik, ötödik és hetedik közbenső tér (1. ábra), majd pedig a második, negyedik és hatodik közbenső tér szűkíttetik meg (2. ábra). Az (A) és (B) állványok, illetve a velük összekötött lemezek viszonylagos elmozgatását a két állvány ellentétes eltolása útján vagy pedig — az egyik állvány helytálló elrendezésénél — a másik állványnak egyedüli el mozgatásával idézhetjük elő. Az 1. ábrán föltüntetett helyzetben a szárítandó anyag tehát pl. a furnir az (al, bl), a2, b2, a3, b3) és (a4, b4) lemezek között fekszik. Ha a fütőlemezek csatornáin át gőzt vagy valamely más fűtőközeget vezetünk be, a szárítás mind a négy helyen egyenletesen megy végbe. A szárítási művelet alatt a (bl, a2), illetve (b2, a3) és (b3, a4) lemezek között kibővített közbenső terekbe már furnirokat rakhatunk úgy, hogy az (A) állvány emelésénél vagy a (B) állvány sülyesztésénél vagy pedig mindkét állvány egymás ellenében való eltolásánál az imént említett közbenső terek, mint az a 2. ábrán föl van tüntetve, az előbbi adagot tartalmazó közbenső terek egyidejű kiszélesítése mellett megszűkíthetők és pedig annyira, hogy a fűtőlemezek szorosan odafeküdjenek a furnirokhoz anélkül, hogy ezek káros nyomás alatt állanának. A kiszélesített (al, bl, a2, b2, a3, b3) és (a4 b4) közbenső terekből a megszárított furnirok eltávolíthatók és a terek újólag megrakhatok, mire a fűtőlemezeket ismét az 1. ábrán látható helyzetbe hozzuk ós i. t. A fűtőlemezek között lévő megrakott terek tehát mind egyenletesen és egyenlő hosszú ideig záratnak ós nyittatnak, ami tökéletesen egyenletes terméket ad. A szárítóberendezés üzeme — mint az a föntebbiekből kitűnik — folytonos. A fűtőlemezrendszerek eltolódásának megkönnyítésére (az acélból vagy öntöttvasból készült és fűtőcsatornákkal fölszerelt lemezek ugyanis tetemes súlyúak) a lemezrendszerek ellentétes elmozgatásánál ezeket úgy lehet egymással összekötni, hogy egymást kiegyensúlyozzák vagy pedig, ha csak az egyik rendszert emeljük vagy sülyesztjük, ezt kiegyensúlyozás céljából ellensúllyal vagy effélével látjuk el. Ez a mozgatószerkezet beállításának érzékenységét is növeli és lehetővé teszi, hogy a fűtőlemezek oly módon feküdjenek a száríntandó anyagra, hogy az összehúzódás még ne legyen meggátolva. A lemezek mozgatásának határolására alkalmas pontokon ütközőket rendezhetünk el, melyek előnyösen beállíthatók úgy, hogy a szárítandó anyag különböző nagyságaival számolhatunk. Ily ütközők például úgy is rendezhetők el, hogy az (al, bl) stb. közbenső terek (1. ábra) a (bl, a2) stb. közbenső terektől (2. ábra) eltérnek úgy, hogy tehát a berendezés folytonos üzeménél fölváltva vastagabb és vékonyabb furnirok kezelhetők. A 3. és 4. ábra szerinti foganatosítási