57474. lajstromszámú szabadalom • Gép vasúti talpfáknak újból való megmunkálására

_ 2 — a kocsiváznak két egymással párhuzamos, merevített (B) csöve segélyével szabályozható, melyek a (D) tengelyeknek meghoszszabbított végére vannak fölcsavarolva és arra az (a) bilincsek segélyével rászorítva. A (b) pofák és az (E) kerekek között továbbá a (d) golyós csapágyában (3. ábra) ágyazott, vágánnyal párhuzamos (F) tengely van elrendezve, mely a már említett és a mély horonnyal biró (G) görgőket hordja, melyekre' az ugyancsak említett, egymással párhuzamos (H) csövek (2. ábra) nehezednek. Ezen csöveknek végei között, egymástól kellő távolságban és az (e) bilincsek vagy szorító hüvelyek (6. ábra) segélyével, két függélyes (J) elektromotor (1. ábra) van fölerősítve, melyek egy-egy (L) marót hordanak és működtetnek. Az elállítható (c) ütközők a motorokat hordó csövek eltolását határolják: Az (L) maró, melyet működésen kívüli állapotában a mótor alsó részén elrendezett (f) borító süveg (5. ábra) véd meg, a horonymélység szabályozhatása céljából függélyes irányban eltolható. Ezen eltolására a következő szerkezet szolgál: A (h) bilincsek (1. ábra) segélyével a (H) csöveken rögzített (g) pofák egy vízszintes tengelyt fognak közre, mely a motoroktól egyenlő távolságban fekvő (M) kézikereket hordja, mely mindkét maróra, a Cardancsuklós (i) rudak közvetítésével, azáltal hat, hogy az (i) rúd végén elrendezett (j) kúpkerék (5. ábra) a (k) kúpkereket és ezzel ögyütt az (1) csavarorsót elforgatja, amikor is az orsónak csavaranyját képező (m) cső megemelkedik, ill. sülyed ; ezen cső az (n) hüvellyel van egyesítve, melynek belsejében, golyós csapágyakban, az alsó végén az (L) marót hordó (c) agy van elrendezve. Az elektromotornak (N) tengelye az igen hosszú (p) ék révén viszi magával az (o) agyat és így a marót is, mely ék egy, az agyban kiképezett horonnyal kapcsolódik úgy, hogy az agy az azt hajtó tengelyhez képest eltolható. Az imént leírt szerkezet a (J) mótor alatt elrendezett (0) köpenyben van elzárva. A talpfáknak újból való megmunkálása céljából már most első sorban is akként járunk el, hogy a gépet a (B) csövek (1. ábra hosszának és a motorok egymástól való távolságának módosítása útján a nyomtávolságnak megfelelően beállítjuk majd, a vágány kijavításának előrehaladása arányában, a talpfákat szabadokká tesszük és a vágányra merőleges irányban eltoljuk. Ennek megtörténtével az (M) kézikerék segélyével és pedig a megmunkálandó talpfának egyszerre mindkét vége számára, beállítjuk a horonymélységet, majd a marókat, melyeket a (H) csöveknek a görgőkön való eltolása útján a talpfa megmunkálandó része elé vittünk, kézzel és pedig az (A) kocsiváznak a (P) sineken szükségelt mértékben való előrelökésével a talpfa harántirányában előremenesztjük. Abban az esetben, amelyben a marók, mint a jelen esetben is, akkora átmérővel bírnak, hggy a megmunkálást több sávban kell eszközölni, az (A) kocsivázat ennek megfelelően több ízben kell előre és visszatolni, amikor is azonban a motorokat, minden előre- és visszamenet alkalmával, a horonyszélesség szerint változó mértékben, oldalirányban is el kell tolni. A kocsiváznak (b) pofái (3. ábra) a föltüntetett módon, a középtől a kocsi végei felé fölfelé vannak görbítve oly célból, hogy Vignole-sinek esetén, melyeknél a talpfák a sinekhez képest magasabban fekszenek, a kocsitengelyeknek és ezzel együtt a marók tartó vázának magassági helyzete növeltessék. Midőn a vágányt bármely okból, pld. egy áthaladó vonat számára szabaddá kell tenni, az ehhez szükséges műveletek igen gyorsan, alig egy perc alatt végezhetők el. Evégből ugyanis elegendő egyrészt a motorokból és az összekötő csövekből álló testet négy emberrel megemeltetni és a vágányon kívül elhelyeztetni, mely célra a mindegyik motornak mindkét oldalán elrendezett (Q) rudak (2. ábra) szolgálnak és másrészt ugyanekkor a kocsiváz eltávolításához fogni. Előnyös a hordásra szolgáló (Q) rudakat a tartó váz csöveinek végén elrendezni, ne-