57459. lajstromszámú szabadalom • Szennyvizek úszó, valamint könnyű fajsúlyú, lebegő anyagait elkülönítő berendezés

Megjelent 1912. óvj szeptember hó 27-én. MAGY. gg| KIR. SZABADALMI jBí HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 57459. szám, XXI/b. OSZTÁLY. Szennyvizek úszó, valamint könnyű fajsúlyú, lebegő anyagait elkülönítő berendezés. GESELLSCHAFT FÜR ABWÁSSERKLÁKUNG M. B. H. BERLINSCHÖNEBERGBEN. A bejelentés napja 1912 február hó 4-ike. Jelen találmányunk tárgya szennyvizek | úszó, valamint könnyű fajsúlyú, lebegő anyagait elkülönítő berendezés, melynél az úszó és lebegő anyagok, pl. zsírok fölül, a vízbe sülyedő anyagokat tartalmazó szennyvizek pedig alul vezettetnek el, anélkül, hogy ez utóbbiak, amelyeket az elfolyó víz magával ragad, t. i. a vízbe sülyedő anyagok, megelőzőleg kiválnának, vagy leüllepednének. Ezt pl. azáltal érhetjük el, hogy az elfolyó víz -áramlási energiáját növeljük, pl. rézsútosan lefelé irányuló terelőlapok beépítésével, kettős kúp, vagy hasonló alakjában és a tartányok falainak i a lefolyó cső irányában való összeszűkítésével. A lefolyó esőnek elég magasra való fölvezetésével gondoskodhatunk ekkor arról, hogy a képződő úszóréteg le ne folyjék. Bebizonyult, hogy az átfolyó víz áramlási energiáját elegendőképen növelhetjük beépítések nélkül, pu&ztán a tartány falainak a tartány legkeskenyebb helye alján lévő lefolyónyílás irányában való összeszűkítésével. Ismeretesek ugyan már a szennvízderítők és hasonló berendezések, amelyeknél a tartányfalak ugyancsak összeszűkülnek egy mélyen fekvő pont felé, azonban ezek ál| talában nem a derítendő víz áramlási energiájának növelésére, hanem annak csökkentésére szolgálnak. Ezeknél a berendezéseknél tehát a víz a tartány legkeskenyebb helyén ömlik be és a legszélesebb helyén ömlik ki. Az idetartozó vázlatos rajz a jelen találmányunk szerint kiképezett berendezés egy példáját tünteti föl. 1. ábra alaprajz. 2. ábra egy példaképeni hosszmetszet. A lebegő anyagok, zsírok stb. (a) tartányban különíttetnek el, amely a beömlési ' oldaltól a kiömlés irányában fokozatosan összeszűkül és ezenkívül a tartány feneke lefelé esik. Ezen tartány alakját úgy kapjuk meg, hogy két egymástól a tartányhosszuságnyi távolságban lévő s egymásra merőleges egyenesnek végpontjait összekötjük, mimellett az egyenesek egymáshoz viszonyítva oly helyzetben vannak, hogy a képződő síkok, melyek a tartány falait adják, szimetrikusak. A szennyvizek a (b) csövön vagy vályún át a berajzolt nyíl irányában érkeznek a tartány szélesebb részébe. A beömlőnyílást követőleg a tartányba néhány (d) hullámtörőlap van beépítve, hogy a beömlő vizet ismeretes mó-