57310. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékmennyiségek szabályozására

Megjelent 1912. évi szeptember hó 19-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 57310. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Berendezés folyadékmennyiségek szabályozására. HANS REISERT G. M. B. H. CÉG CÖLN-BRAUNSFELDBEN. A bejelentés napja 1911 augusztus hó 14-ike. Jelen találmány tárgya oly berendezés, melynek célja abban áll, hogy ingadozó víznyomással biró vezetékekből vagy változó vízállással biró tartályokból az időegységben változatlan vízmennyiséget folyattassunk ki. Ezen célra a szelep előtt és mögötte uralkodó víznyomás különbségét .használjuk föl arra, hogy a szelepet többé-kevésbbé nyissuk. A találmányt a rajzok nyomán ismertetjük. A csatolt rajzokon a találmány tárgya az 1. és 2. ábrán két eltérő kiviteli alakban függélyes metszetben van föltüntetve. Az (a) tokban a kétüléses (b, bl) szelep van elrendezve, mely az 1. ábra szerint üreges (c) orsón, a 2. ábra szerint pedig a tömör (c) orsón ül, mely fölső végén az (e) úszót hordja. A (c) orsó mindkét kivitelnél egy, ezt tetemes játéktérrel övező (d') vezetéken hatol át. Az 1. ábra szerinti kivitelnél egy nyitott (e) úszó van elrendezve, mely oldalt több (p) nyílással van elrendezve. Az úszó az (i) tartályban úszik. Az úszó belseje a (c) csőorsó és a cső alsó végén kiképezett (o) nyílások útján az (r) térrel közlekedik. A 2. ábrán ellenben az úszó minden oldalról zárt és az (i) tér, melyben az úszó úszik, egy magasan fekvő pontján az (m) cső útján az (r) térrel van összekötve. Az 1. ábra szerinti kivitelnél a szelep akkor záródik, mikor az úszó sülyed, a 2. ábra szerinti kivitelnél ellenben a szelep az úszó sülyedésénél nyit. Mindkét esetben az (1) lemezek fojtó szerkezeteket alkotnak. A berendezés működési módja a következő: A víz a berajzolt nyíl irányában az (a) szelepház (k) terébe lép be. A szelep az úszó önsúlya folytán zárva van, minthogy az (i) térben kezdetben még nincs víz. Ha ellenben a (k) tér vízzel van telve, az a folyadék a (d') gyűrűs hasítékon át az (i) tartályba lép és az 'úszót fokozatosan megemeli úgy, hogy a szelep nyílni kezd. A víz most már a szelepen át az (r) térbe lép be és azután az (l)-nél bekövetkező fojtás következtében az üreges (c) szeleporsón keresztül az úszó belsejébe emelkedik föl, miáltal utóbbi ismét terheltetik. A víz nemsokára az (i) tartályban oly magasra emelkedett, hogy a (p) nyílást eléri és azután ezen keresztül az úszóba folyik át. Ezen nyílások magasságában a vízszin az (i) tartályban megmarad, míg az úszó belsejében csak annyira emelkedhetik, amint ezt az (r) térben a nyomás megengedi. Ez a nyomás azonban az (r) tartályban viszont úgy áll be, hogy az úszó