57301. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olvasztókoksz termelésére

— 2 hőfokon képes részbea elbontani, a régi eljárásnál az adalék tetemes része már a kokszolás első szakában elhasználódott; ha ellenben az adalékot mindaddig intaktiv állapotban tartjuk, amíg az illó részek főtömege elhagyta a kemencét, akkor a kénkötés biztonságának csökkentése nélkül adalékmegtakarítást érünk el s végeredményben kisebb kéntartalmú neutralkokszot termelünk, mint a régi mód szerint. Az illóbb alkatrészek távozása után a hőfok a mészkő bomlási hőmérsékére fokozandó. Különös előnyt képez az a körülmény is, hogy a szénsav vegyületéből keletkező marómész in statu nascendi hat, tehát egyrészt a ként fokozott biztensággal köti meg, másrészt a kosznak a mészszilikátok képződésén alapuló szilárdságát is lényegesen fokozza. Annyi mészkövet kell adalék gyanánt alkalmazni, hogy a belőle képződő marómész a szénben már eredetileg megvolt bázikus alkatrészekkel, mint mész, magnézia, mangán-oxyd stb. együtt a szén hamujának összes kovasavtartalmát közelítőleg Si02

. 2 (MeO)-typusú monoszilikáttá kösse le. Az így termelt koksz nagyobb szilárdságú az eddigi eljárás szerint termeltnél, összes kéntartalma lényegesen kisebb amannál és teljesen ártalmatlan alakba van átvive. Az eljárást úgy foganatosítjuk, hogy az aprított szenet annyi őrölt mészkövet keverjük, hogy az a szén esetleges bázistartalmával együtt a szén kovasavtartalmát közelítőleg monoszilikáttá, a szén kéntartalmának el nem illó részét podig kalciumszulfiddá alakíthassa. Az adagolandó mészkő-mennyiség kiszámításakor a szén vasoxyd- -és timföld-tartalma nem veendő tekintetbe. A szén-mészkő-elegyet ezután — esetleges nedvesítés, csömöszölés stb. után — a kokszolókemencébe töltjük s a kokszolást úgy vezetjük, hogy a kb. 900°-ig való hevítés alatt az illó alkatrészek legnagyobb része az illó kénvegyületekkel távozzoil; ezután a hómérséket lehetőleg fokozzuk, hogy a mész szénsavra és marómészre bomoljon. A marómész a megmaradt ként leköti s a ] hamut zsugorítja, miáltal a szénrészek összeragasztatnak s így a koksz szilárdsága fokoztatik. Minthogy a mészkő mennyisége a szén hamu- és kéntartalma s a hamu összetétele szerint szabandó meg, a szenet és hamuját minden esetben pontosan meg kell elemezni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás kohászati célokra szolgáló koksz termelésére ászén kéntartalmát és hamualkatrészeit megkötő bázikus adalékok alkalmazása által, jellemezve azáltal, hogy adalék gyanánt olyan anyagokat, pl. mészkövet, dolomitot alkalmazunk, melyek csak akkor vegyülnek a kénnel, ha ennek egy része a kezdetben, az adalékanyagok bomlási hőmérséklete alatt végbemenő kokszolás közben elillant. ; 2. Az 1. alatti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy annyi adalék, pl. mészkő, dolomit stb. alkalmaztatik, hogy az a kokszolás kezdő alacsonyabb hőfokán végbemenő részleges kénelillanás és az erre következő magasabb hőfoknál végbemenő marómész-képződés után elégséges légyen a megmaradt kén lekötésére és a szén hamualkatrészeivel közelítőleg szinguloszilikáttól biszilikátig terjedhető összetételű vegyületek képzésére. PAILA8 RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA fcuOAPESfEM