57249. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyékony tüzelőanyagok elégetésére

foganatosítási példán van bemutatva, és pedig az 1. ábra a berendezés elölnézete és részben metszete a 2. ábra A—B vonala szerint, a 2. ábra a berendezés fölülnézete, a 8. ábra metszet a 4. ábra C—D vonalán át, a 4. ábra függőleges metszet az 1. ábra E—F vonala szerint, az 5. és 6. ábra a szétporlasztási folyamatnak sémás képe az új eljárás szerint, a 7. ábra pedig a régi eljárás szerint végbemenő szétporlasztási folyamat sémája. Könnyen beláthatjuk, hogy az 5. és 6. ábrák szerint végbemenő szétporlasztási folyamatnál az égési berendezés méretei sokkal kisebbek, mint a 7. ábra szerinti szétporlasztásnál. Ezt még az is elősegíti, hogy a folyadékrészecskék sebessége centrifugális erő által végzett szétporlasztás esetén kisebb, mint nyomás alatt működő szóró fúvókák esetén, tehát a részecskék a (W) burkoló fölületig való út leírására körülbelül ugyanannyi időt igényelnek, mint a 7. ábra szerinti sokkal hosszabb útra. Emellett azonban az elégés is más módon megy végbe. A 7. ábra szerinti szétporlasztásnál a folyadékrészecskéknek azon idő alatt, mialatt útjukat leírják, tökéletesen el kell égniök, ami téhát vagy folyékony állapotban történik, vagy pedig a folyadékrészecskék elgázosíttatnak és azután elégettetnek, vagy pedig az elgázosítás és elégetés ugyanazon időben megy végbe. Mindezen folyamatok szakadatlanul a folyadékrészecskék egyenes vonalú mozgása közben mennek végbe. Ezzel szemben a találmány értelmében ezen folyamatok egymástól elkülönítve mennek végbe és pedig következőkép: A forgó (R) fölületekre (5—6. ábra) folyó folyékony tüzelő anyag a centrifugális erő által az (F) irányban lehajíttatik. Mozgásuk közben a folyadékrészecskéket légáram éri, mely egy részüket a tüzelő térbe magával ragadja, ahol azok elégnek. A folyadéknak tetemesen nagyobb része azonban szétporlasztott állapotban a szóró készüléket körülvevő (W) fölületekre jut, melyek a tüzelő anyag égése közben többé-kevésbbé erősen fölhevíttetnek és így elgázosító fölületek gyanánt szolgálnak. A folyadék itt elgázosíttatik, a gázok az (L) levegővel keverődnek és a tüzelő térben elégnek. A légáram és a gázalakú tüzelő anyag sebessége és iránya igen különböző úgy, hogy benső keverődés lép föl. Ezen szétporlasztó készüléknél azonkívül igen kényelmesen végezhető az utóelégetés is, minthogy az ehhez való friss levegőt elkülönítve a szétporlasztó készülék közepén vezethetjük be. Azonkívül a szétporlasztó készülék forgását ventilátor forgatására használhatjuk föl, miáltal mesterséges légáramot létesítünk és a berendezés alacsony nyomású tüzeléssel működik, mely a kémény légáramot teljesen nélkülözhetővé teszi. A rajz 1—4. ábráin bemutatott kiviteli példán (1) a hátrafelé kúposán megszűkülő tok, mely a kemence vagy tűzhely tüzelő terébe helyezhető. Az (1) tok, melynek mellső végét a (3) ráccsal elzárt levehető 2) süveg zárja el, alkalmas (5) és (6) csapágyakban a (7) tengelyt veszi föl. A (7) tengelyre (11, 12) forgó test van fölékelve, melyhez a folyékony tüzelő anyagot a (22) csappal ellátott (13) cső vezeti. A (7) tengely forgása folytán a tüzelő anyag a (11), (12) fölületről gyűrűalakban szétfröccsen és részben elégettetik; az el nem égett tüzelő anyagrészecskék pedig az (1) tok fölhevített fölületére jutnak és itt elgázosíttatnak. Minél közelebb fekszik az elgázosító fölöllet a szétporlasztó készülékhez, annál kisebb a tüzelő anyag azon része, mely az elgázosító fölületig való útjában elég és fordítva. A. (7) tengelyt legcélszerűbben az (1) tok mellső végén elrendezett (9) turbina hajtja, melyet a (16) gőzfejlesztővel összekötött (15) cső (14) fúvókája táplál gőzzel. A gőzfejlesztő (17) födéllel van elzárva. A víz a (21) csappal ellátott (20) csövön folyik be. A gőzfejlesztő más alkalmas alakú pl. csőkígyó vagy efféle is lehet. A (8) turbinakerék közepén (10) nyílások-