57214. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kopáloknak egy a természetes borostyánkőhöz hasonló masszává való alakítására
Megjelent 1913. évi szeptember lió 11-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 57214. szám. XI'g. OSZTÁLY. Eljárás kopáloknak egy a természetes borostyánkőhöz hasonló masszává való átalakítására. SPILLER ANNA HÁZTULAJDONOSNŐ WIENBEN. A bejelentés napja 1911 november hó 23 ika. Elsőbbsége 1910 junius hó 30-ika. Ismeretes már olyan eljárás, mely egy, a természetes borostyánhoz hasonló massza előállítására kiindulási anyag gyanánt a természeitben előforduló kopálokat használja, melyek ezen eljárás szerint vízzel, nyomás alatt, zárt edényben melegíttetnek, miközben a kopálokhoz oktaedrikus boraxot kevernek, hogy a terméknek a szükséges keménységet kölcsönözzék. Az oktaedrikus borax ezen hozzáadása azonban ama hátránnyal jár, hogy a nyert termék egyrészt rendkívül rideg és más- j részt a boraxnak melegítés alkalmával be- I következő felfúvódására visszavezethető üregeket tartalmaz, melyek a termék további földolgozását megnehezítik. Ezen ismert eljárásnál a kopálokat a levegő behatása folytán keletkezett kérgükkel főzési műveletnek vetik alá, miért is ezen eljárásnál csak a kereskedelemben nehezen kapható és így igen drága nagyobb kopáldarabok alkalmazhatók, míg ellenben a nagy mennyiségekben olcsón beszerezhető kis kopáldarabok nem használhatók, mert a kis kopáldarabokhoz tapadt, aránylag tetemesen nagyobb mennyiségű, a le* vego behatása folytán keletkezett kéreg a végtermék tulajdonságait, nevezetesen pedig színét oly hátrányosan befolyásolja, hogy az a borostyán pótlására vagy a borostyánhulladékokból készülő műborostyán, az úgynevezett ambroid pótanyaga gyanánt nem használható. Mindezen hátrányokat a jelen találmány tárgyát képező eljárás segélyével megszüntethetjük. Ez eljárás lényegében abból áll, hogy a kopálokat szénkéneggeli (kén és szén vegyületével) való kezelésnek vetjük alá, miáltal egy, a borostyánhoz úgy színe, mint főleg keménysége, rugalmassága, tartóssága és megmunkálhatása tekintetében teljesen hasonló műmasszát kapunk, mely épp oly jól ellenáll a hőnek, mint a természetes borostyán vagy az ambroid és ép úgy, mint ez, 230—245° C.-nél tovább földolgozható. Az eljárás azzal kezdődik, hogy a kopálokat vízzel, nyitott edényekben, körülbelül 2—3 órán át főzzük, hogy a levegő behatása alatt keletkezett kérget és az ez alatt' lévő, úgynevezett libabőrt meglazítsuk, hogy ezzel a kopálok ezt követő lehámozását megkönnyítsük. Miután most a kopálokat gondosan lehámoztuk, azokat kis darabokra őröljük, és ezt követőleg egy edényben szénkéneggel itatjuk, mely