57175. lajstromszámú szabadalom • Többfázisú erőátviteli rendszer
— 6 -szintén az energiafolyamok kiegyenlítése és a mágnesező áram szolgáltatása a föladata. A periódusszámok és a fordulatszámok szabályozása á transzformátoron, a feszültség vagy a fáziseltolás nagyságának szabályozása pedig kefeforgatással vagy más ezzel egyenértékű módon történik. Természetesen mind a két gépet, már mint a generátort és a motort is, kollektorral láthatjuk el, mint ahogyan mindegyik gépet magában véve, más-más célra is használhatjuk, mint amelyről itt szó van. Égisz általánosságban mégis tanácsosabb, ha a kollektort a főgépekkel nem egyesítjük, hanem egy külön periódusátalakítón rendezzük el, mert az utóbbi esetben terhelése rendszerint kisebb és a kommutálásra nézve előnyösebb lesz. Ily kollektoros periódusátalakítókon kívül különben bárminő másfajta periódusátalakítót is hasonló eredménnyel alkalmazhatunk, pl. olyan gépeket., amelyek az energiát a kívánt periódusszámra nem közvetlenül, hanem — mondjuk — mechanikai vagy egyenáramú energián át közvetítve alakítják át. A fordulatszám szabályozásához csak az- szükséges, hogy az illető átalakítón a periódusszámok és a feszültségek viszonya szabályozható legyen. Az ábrákban csak az egyöntetűség kedvéért van mindvégig a háromfázisú rendszer alapul véve, a gyakorlatban bárminő többfázisú rendszert használhatunk, végül a státor-és a rótoráramkörökben a fázisszám különböző is lehet. A munka-és a mágnesező áramok részére továbbá még külső mágnesező erőforrás esetében is, közös áramkörök használata tételeztetett föl; de nagyon természetesen mi sem áll útjában annak, hogy valamennyi gép státorán és rótorán külön gerjesztő tekercselések alkalmaztassanakcsakis a mágnesező áram részére, amely a munkaáramhoz képest 90°-kal -el vart tolva. Ha gondoskodunk róla, hogy a kis periódusszámú fótoráramkör, a mótor és a generátor szinkrón járásánál is kapjon még feszültséget a kollektor keféiről, transzfórmátorok közbeiktatása nélkül, úgy a rendszer ánnál az üzemállapotnál is époly túlterhelhető l marad, mint egyébként. Ebben , az esetben a szinkrónizmuson minden nehézség nélkül túl is kerülhetünk. A szinkrónizmus elérése és elhagyása azonban csak úgy lehetséges, ha a kis periódusszámé áramkörök olyanok, hogy egyenáram is átmehet rajtuk, és ha ezt az egyenáramot egy kollektoros gép termeli. Célszerű tehát a periódusátalakító kollektoros oldalát azokra az áramkörökre kapcsolni, amelyekben szinkrónizmusnál egyenáram folyik keresztül,, továbbá a feszültségeket olykép megválasztani, hogy a mágnesező áram előállítása, végett a kollektorfeszültséget legalább aszinkrónizmusnál közvetlenül lehessen a gépek áramkörére kapcsolni. így takaréktranszformátorokon is mehet át egyenáram, ámbár tekercselésük ekkor nem épen kívánatosmellékáramkört képez. Ha a főgépeket az ismertetett módon egy külső áramforrással a státor felől gerjesztjük, ekkor szinkrónizmus esetében a rotorokat önmagukba rövidrezárhatjuk. Mind a mótor, mind a generátor ekkor közönséges szinkróngépek módjára működnek tovább és a periódusátalakítót lekapcsolhatjuk. A főmotor reverzálását kétféleképen eszközölhetjük: vagy a feszültséget változtatjuk meg a szabályozó transzformátoron úgy,, hogy a rotorban legyen a nagyobb periódusszám, amely előzőleg a státorban volt, vagy pedig a rotorban mindig lehetőleg kis feszültségre törekedvén, a motornak mind a státor-, mind a rótoráramköreiben két-két fázist egymással fölcserélhetünk, amely esetben az egész forgómező megváltoztatja forgásirányát. Bizonyos esetekben, például szállítógépekénél, a motort nagy erővel álló helyzetben féken kell tartani, amit az ismert mechanikus fékezésen kívül e íendszernél elektromos úton is-könnyen megtehetünk. Evégből csak a státor és a rótór vezetékeit kötjük össze egymással közvetlenül, esetleg transzformátorok közbeiktatásával,ira t i. feszültségeik a nyugalmi helyzetben: egymással nem egyeznék. Ezzel az összeköttetéssel kénysiterűleg egyenlő periódásszámokat kapunk a státorban és a rotorban ügy,