57138. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a hidrokinaalkaloidák észtereinek előállítására

rész benzoilkloridot (1. mol) és több órai állás után hígított sósavat adunk hozzá, amig minden föl nem oldódott. A vizes oldatot az étertől különválasztjuk, a bázist amoniákkal kicsapjuk és éterben föloldjuk. Állásnál a képződött benzoilhidrokinin nagy, színtelen és íztelen kristályok alakjában kristályosodik, amelyek 102—107 C°-on olvadnak. Alkoholban, benzolban, éterben és kloroformban könnyen, hideg vízben és benzinben nehezen oldódnak. A benzoilhidrokinin szalicilsavas sója, amely a bázis éteres oldatából szalicilsav hozzáadásánál finom fehér tűk alakjában válik ki és alkoholból való átkristályosítás útján tisztítatik, 191— 193-5 C°-on olvad és egészen íztelen. III. példa Szalicilhidrokinin 326 rész hidrokinint (1. mol) 214 rész szalollal (1. mol) vagy még jobban ennek némi fölöslegével 6 órán át 130—140 C°-ra hevítünk. Az öralesztéket 2000 rész meleg benzolban föloldjuk, a képződött fenolt hi- t gított ammóniákkal való többszöri kirázás útján eltávolítjuk, a bázist a benzololdatból hígított sósavval kivonjuk ós a savanyú oldatot éterrel mossuk. Ammóniák hozzáadása útján ezután a bázist a savanyú oldatból kicsapjuk és éterben föloldjuk. Az éteres oldat állásánál szalicilhidrokinin nagy, színtelen és íztelen kristályok alakjában kiválik, a melyek hígított alkoholból való átkristályosítás útján megtisztíttatnak. Olvadási pontjuk 115—119 C®. Benzolban, alkoholban, kloroformban könnyen, hideg benzinben és vízben nehezen oldhatók. IV. p.é 1 d a. H i d r o k i n i n k a r b o n á t. 326 rész hidrokinin (1. mol) 3000 rész kloroformban való oldatához 100 rész piridint adunk és ezután jó hűtés közben 49'5 rész foszgénnek (V2

mol) 500 rész kloroformban való oldatát csöpögtetjük hozzá, A reakcióterméket 3000 rész jéggel és fölös kénsavval kirázzuk, a kloroformot elválasztjuk és a savanyú oldatot ammóniákkal kicsapjuk. Az ammoniákos oldatot, amely a piridint tartalmazza, leszívatjuk és a maradékot éterben föloldjuk. Az oldatot klorkálcimal való szárítás után desztillálás útján az étertől megszabadítjuk, a maradékot 3000 rész abszolút alkoholban föloldjuk és 50%-os • kénsavat adunk hozzá, amig savanyú kénsavas hidrokinin karbonát már ki nem válik. Ez tűalakú kristályokat alkot, melyek vízben igen könnyen, alkoholban azonban alig oldódnak. A só leszívatása és alkohollal való mosása után a biszulfátot jégvizben oldjuk és éterrel és fölös ammóniákkal rázzuk. A szárított éteres oldat lepárlása és a maradék összedörzsölése útján a hidrokininkarbonátot színtelen és egészen íztelen por alakjában kapjuk. Igen könnyen oldódik alkoholban, éterben, kloroformban és benzolban, nehezen benzinben. Sárga herapatitot alkot és permanganáttal szemben savanyú oldatban állandó. V. példa. Paraminobenzoilhidrokinin. 326 rész hidrokinint (1. mol) 3. kg. benzolban föloldunk, 185'5 rész paranitrobenzoilkloridot (1. mol) adunk hozzá és rövid ideig forrásra hevítjük. Kihűlés után a reakcióterméket híg sósavval kivonjuk és a savanyú oldatot 4 kg. éterrel és fölös ammóniákkal rázzuk. Paranitrobenzoilhidrokinin az éterből azonnal finom tűk alakjában _ válik ki, amelyeket leszivatunk és benzolból átkristályosítunk. Ez a vegyület gyöngén sárga színű, íztelen tűket alkot, amelyek éterben és benzinben csaknem oldhatatlan, hideg benzolban és alkoholban igen nehezen, melegben könnyebben oldhatók és 163—164 C°-on megolvadnak. A paraminobenzoilhidrokinin előállítása végett 1 rész paranitrobenzoilhidrokinint, 4 rész 20%-os kénsavat, 8 rész vizet, 4 rész ónklorüroldatot (600 rész önklorürből és 400 rész 25°/°-os sósavból) egy órán át 90—100 C°-ra melegítünk. Kihűlés után az egészet fölös nátronlúgba öntjük, a csapadékot leszívatjuk és benzol-benzinből átkristályosítjuk. A paraminobenzoilhidrokinint ily módon színtelen és íztelen tűk alakjában kapjuk, amelyek 154—157-5 C°-on olvadnak. VI. példa. Hidrokininetilkarb o n á t. 10 rész kininetükarbonátot 14 rész 20%-os