57123. lajstromszámú szabadalom • Gép borítékok nyitására
\ágó éle a (4) hengerhez a (13) rúgók által szoríttatik, melyek célszerűen az asztal két végén vannak elrendezve; a rugók -egyik vége az asztalhoz, másik vége pedig a helytálló (10) tömbhöz van erősítve. Az 1. ábrán föltüntetett kivitelnél az asztal vágó élének végei rendszerint a henger végein annak kerületéhez támaszkodnak és azáltal az asztal vágó élének a késhez való viszonylagos helyzetét biztosítják úgy, hogy ha a henger elforgattatik, a (7) késéi az asztal vágó éle mellőtt olló módjára elhalad és a kés a boríték szélét fokozatosan levágja. A 3. ábrán látható kivitelnél a vágó élek viszonylagos helyzete azáltal van biztosítva, hogy az asztal a (8) nyakrészekkel érintkező (11, 12) vezetőtömbök révén ezen nyakrészekhez fekszik, mimellett a vezető tömbök végei a nyakrészek kerületével akkor érintkeznek, ha az asztal vágó éle abban a helyzetben van, hogy a (7) késéi mellette ép elhaladhat. Mindkét esetben a késélnek a henger folytonos forgása által okozott kopása azon fölületek azonos mértékű elhasználódásával jár, melyekhez az asztal vágó éle vagy a vezetékek vége támaszkodik úgy, hogy a rugók az asztal vágó élét a késéihez viszonyítva mindig kellő helyzetben tartják ós a részek kopását fölveszik és kiegyenlítik. Azáltal, hogy az asztal vágó éle a késélhez szoríttatik, a kés önműködő köszörűlését érjük el, mert az élek a henger minden egyes működésénél szorosan egymás mellett haladnak el, ami által a kés köszörülése szükségkép bekövetkezik. Ha a (9) asztal helytállóan lenne elrendezve, a folytonos használat az éleket elkoptatná úgy, hogy az asztal vágó éle és a késéi között esetleg hézag képződnék, ami által a gép működése károsan befolyásoltatnék és a kés egy idő múlva nem vágna. Az asztal hosszirányú eltolását bármely alkalmas módon akadályozhatjuk meg, pl. az 1. ábrán föltüntetett módon a (11, 12) vezető lemezek fölfelé nyúló (14) szárai útján, melyek segélyével a lemezek a (10) tömbök oldalihoz erősítettnek. A 3. ábrán látható kivitelnél ezt a célt előnyösen azt érjük el, hogy a vezetékek kinyúló végett a (4) henger végeivel kapcsolódásba hozzuk. A 6. ábrán föltüntetett metszetnél a (3) állványról oldalt kinyúló (15) ütköző és a vele együttműködő (16) pecek látható, mely a (4) henger végén kiképezett mélyedésben van elrendezve. A vágó hengernek annyira való előreforgatásánál, hogy a (7) kés a borítékot egész hosszában fölvágta, a (6) fogantyút elengedjük és a hengert a (17) rúgó eredeti helyzetébe visszaforgatja; ez a rúgó egyik végén a (2) állványhoz, másik végén a (4) hengerhez van erősítve. A visszamozgásnál a henger megáll, ha a (16) pecek a (15) ütközőre talál; ugyanekkor a kés legalsó széle a (9) asztal fölött a borítékra való behatására készen áll. Célszerűen a henger előremozgásának batárolására is rendezünk el egy ütközőt, pl. a (18) peeket, mely a (4) henger végén lévő mélyedésbe van illesztve és a (15) ütközőre talál, ha a késéi a (9) asztal vágó éle mentén végighaladt. A (19) üreges tartály vagy szekrény számára a gép (1) alaplemeze födél gyanánt szolgál és hátsó végén csuklósan van hozzácsatolva. Az (1) alaplapban a (4) henger és (9) asztal vágó élei alatt egy hasíték van kiképezve, melynek hossza a vágó élek hosszával legalább is egyenlő; a bQrítékról levágott sáv a (20) hasítékon át a (19) tartályba esik úgy, hogy a gép használatából származó papírcsíkokat nem kell összegyűjteni. A gép esetleg lábító útján is működtethető, mely esetben a (6) működtető emelőre a (21) láncot erősítjük, melynek másik végét a szokásos lábítóhoz rögzítjük. Hasónlólókép a gépet valamely hajtóerő által is müködtetjük mikor is a (4) henger tengelyét áttétellel szereljük föl és azt a hajtó motorral kapcsoljuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gép borítékok nyitására, azáltal jellemezve, hogy az egy forgó vágóhengerből és az ellenvágóélt képező asztalból áll, melyek közül a forgó vágóhenger
