57076. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ablakos levélborítékok előállítására
- 2 — ép egyszerre egy vagy több borítékot homályosít) egy vagy több klisével van ellátva, melyek az ablakokat valamely homá lyosító pasztával vonják be, mely az ablakfölületeknek zavaró fényességét megszünteti úgy, hogy azok a postai szabályrendeleteknek megfelelnek. Az ily paszta, mely gyorsan szárad, pl. bolognai krétából, kenőéből és valamely szárító szerből állhat. A találmány tárgyát képező eljárás, vagyis az ablaknak kész borítékokon való nyomása rotációs sajtó segélyével rákövetkező homályosítással vagy anélkül, az ismert eljárásokkal (az ablak előállítása rotációs nyomással, de a még csak kivágott, tehát még nem hajtogatott papírlapokon vagy az ablak nyomtatása kész levélborítékokon, de lemezes vagy nyomó talpas nyomással) szemben lényeges előnyöket nyújt, mert különösen a gép teljesítő képességét, ami ablakos borítékok előállításánál fölötte fontos, jelentékenyen növeli és a munkaterületnek igen takarékos kihasználását teszi lehetővé. Mert nyilvánvaló, hogy a rotációs sajtó különösen, ha ez mechanikusan működő, pl. kidobó és megfogó elemekkel dolgozó automatikus bevezető szerkezettel van ellátva, egy és ugyanazon idő alatt sokkal több kész, mint nem hajtogatott, szétterített borítékot láthat el ablaknyomással, mert a kész levélborítékok nemcsak magában a gépben, hanem szárításnál is kevesebb helyet igényelnek, mint a nem hajtogatottak úgy, hogy a gépnek egész teljesítményképessége csak kész borítékok alkalmazásánál használható ki. így pl. nem hajtogatott levélborítékok alkalmazásánál gépenként napi teljesítmény gyanánt csak 12000 darab állítható elő, ellenben kész borítékok alkalmazásánál a napi teljesítmény 25000—30000 darabra növelhető. A teljesítménynek ezen növelésével elért megtakarítás jelentékenyen fölülmúlja azon időt és költséget, mely fölmerül azáltal, hogy a borítékokat többszörös automatikus bevezető szerkezettel biró gyorsnyomású sajtóban, melynek napi teljesítménye 75000—100000 darab boríték, utólagosan homályosítani kell, mely művelet nem hajtogatott borítéldapok alkalmazásánál jelenleg elesik, mert a lakkréteg a belső oldalon vitetik föl úgy, hogy az ablak, a hajtogatás után, nem lakkozott, átírható fölülettel jut kifelé. Ezen egy napi teljesítmény lemezes vagy nyomó talpas sajtón való előállítással szemben is igen nagy, mert a lemezes vagy nyomó talpas sajtónak teljesítménye még kész levélborítékok földolgozásánál is jóval csekélyebb, mint a rotációs sajtóé. A lemezes vagy nyomó talpas nyomtatással szemben a lakk fölvitelének módja is sokknl kedvezőbb a jelen találmány tárgyánál, mivel a rotációs nyomásnál, a lakknak fölvitele nem puszta rányomással történik, mint a lemezes vagy nyomó talpas nyomásnál, hanem a lakk rákenetik a borítékra, miáltal az teljesen egyenletesen osztatik el és a lakkrétegnek összezsugorodása nem állhat elő. A lemezes vagy nyomó talpas sajtónak napi teljesítménye még nem hajtogatott vagyis kész borítékok alkalmazása esetén is csak 8000—10000 boríték, amikor is egyenlőtlen lakkfölvitel folytán körülbelül 12% selejtes boríték készül, míg a jelen találmány szerinti eljárásnál a napi teljesítmény 25000—30000 darab alig 3% selejtes borítékkal. Az olyan impregnáló szer alkalmazása, mely utólagos homályosítást nem igényel, vagy maga az utólagos homályosítás azonkívül még azon előnyt nyújtja, hogy az ablakot képező réteg konzerváltatik, vagyis ezen réteg a levegő, nedvesség és hőmérsékletváltozásnak behatásai ellen, melyek az ablak átlátszóságát daraszerű pettyek képződése által károsan befolyásolják, érzéketlenné válik és egymáson fekvő borítékok összeragasztása elháríttatik. Ennélfogva az ilyen impregnáló szer alkalmazása vagy ehelyett az ablakok homályosítása oly borítékoknál is igen célszerű, melyek az említett ismert vagy más eljárások szerint állíttatnak elő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás ablakos levélborítékok előállítására, jellemezve azáltal, hogy az ablak fölnyomását kész, még ablaknélküli levélborítékon rotációs nyomással eszközöljük.