57075. lajstromszámú szabadalom • Fojtótekercsek gerjesztőtekercsek számára

folytonosan vannak egymással összekötve. A (g) rézszalag keresztmetszete egy (kiterítve rajzolt) (m) rövidenzáró gyűrű csatlakoztatása által szükség esetén növelhető. Az 1—3. ábrák szerinti elrendezésnél föltételeztem, hogy a gerjesztőtekercs mindegyik pálcája részére egy fojtópálca rendeztetik el. A 4. ábra már most oly horonyképet mutat, melynél a gerjesztőtekercs több {pl. két) (a) pálcája részére úgy a fölső, mint az alsó rétegben is csak egy-egy (b) fojtópálca alkalmaztatik. Világos, hogy a fojtótekercs csak azon esetben képezhető ki önmagát záró egyenáram horgonytekercs gyanánt, ha a gerjesztőtekercs többszörösen zárt. A többi esetekben a fojtótekercs egyes hurkokra vagy hullámokra emelik föl, melyek csak a rotor egyik oldalán bírhatnak közönséges kiképezéssel úgy, mint ez a 2. ábrán föl van tüntetve. Azonban egy szalag vagy gyűrű által ezen esetben is röviden zárhatók a másik oldalon a hurkok vagy hullámok. A találmányi gondolatnak azon esetben való alkalmazását, melyben a fojtótekercs kalitkatekercs gyanánt foganatosíttatik, az 5. ábrabeli horonykép mutatja. E példánál a röviden zárt (b) pálcának vagy vezetőnek •csőalakot adunk, mely a hornyot a szígetelőcsőhöz hasonlóan tölti ki és a gerjesztőtekercs (a) pálcáit befogadja. Ezek a (b) vezetők, mint azt a rajz mutatja, bizonyos •célokra fölül nyitottak lehetnek, vagy egyes falrészekből állíthatók össze és csak két végükön kell azokat egymással összekötni és pedig pl. a (k) rövidenzáró gyűrűk által. E rövidenzáró gyűrűk alakja közömbös. Ha a pálcák teljes cső gyanánt képeztetnek ki {ami szintén lehetséges), akkor a gerjesztőtekercsből gyakorlatilag véve nem hatolhatnának szórásvonalak a vasba, föltéve, hogy a cső ellenállása kellően kicsiny. Azonban az ernyőhatás az 5. ábra szerinti ki képezés (fölül nyitott cső) mellett is igen jelentékeny. Ép igy az esetben, ha a rövidenzáró pálca a csőnek csak egy vagy két oldalrészéből áll, az ernyőhatás csekélyebb lesz ugyan, azonban még mindig kedvezőbb lesz, mint az esetben, melyben a rövidenzáró pálca a gerjesztőtekercs fölött vagy alatt fekszik. Hasonló hatás érhető el. ha úgy a rotortest, mint a horonyfogak is telt vasból állítttatnak elő. Ez a foganatosítás azonban a horonyalakkal szemben támasztott különböző igények folytán ritkán alkalmazható. Ahelyett, hogy a gerjesztőtekercs több pálcáját helyezzük egy csőbe, a gerjesztőtekercsnek minden egyes pálcáját egy csőalakú fojtópálcával vehetjük körül és e tojtópálcákat két közös, vagy több megfelelően kiképezett gyűrű segélyével zárhatjuk röviden. Ezen elrendezés horonyképe a 6. ábrán látható. Ezek a (b) csövek teljesen zártak vagy egy vagy. több hasítékkal fölszereltek lehetnek, mely utóbbi esetben tehát a C3övek több, a gerjesztőtekercs vezetőjét körülvevő drótból állnak. Ez az elrendezés már most azzal az előnynyel bír. hogy a hornyon belül igen jó fojtást érünk el, és hogy egyidejűleg adott esetben a fojtótekercset a gerjesztőtekercshez párhuzamosan haladó egyenáramú horgonytekercs gyanánt is kiképezhetjük. Ezáltal a gerjesztőtekercsnek a hornyon kívül levő részei is hatásosan fojtatnának. Már ajánlották szabályozható sebességű egyfázisú kommutátoros motoroknak egyedül tekercsfejei részére röviden zárt csöveket elrendezni a fojtás céljára. A most leírt elrendezés azonban, mint már kiemeltem, azzal az előnnyel bír, hogy a szórásvonalak úgy a hornyon kívül, mint belül is fölfogatnak és hogy egy ily fojtótekercs egyidejűleg szükség esetén a főmezőre is behathat. A 7. és 8. ábra példaképen azt mutatja, hogy miképen köthetők össze ezek a csövek egy folytonos és egyidejűleg röviden zárt tekerccsé, mimellett a pálcavégek a kommutátoroldalon vannak föltüntetve. Mig a 7. ábrán a gerjesztőtekercs fölső és alsó rétegében az egyes (a) pálcák a 3. ábrához hasonlóan (f) elágazások által vezettetnek a kommutátorhoz, addig a röviden zárt (b) csövek úgy a fölső, mint az alsó rétegben (8. ábra) szintén (d) hüvelyek által vannak (a rotor mindkét oldalán) egymással