57062. lajstromszámú szabadalom • Berendezés égőknek el nem égett gázok kiáramlása elleni biztosítására thermoberendezés, valamint lehetőleg súrlódásmentesen vezetett zárószerkezetek fölhasználásával
tálytágításból (65)-nél fojtott kijutása által akadályoztatik meg. Tehát kellő idő áll rendelkezésre, hogy a láng meggyuladjon és ilyképen az (50, 51, 52, 53, 54, 55, 56) thermoberendezés működésbe jusson. Ha ugyanis a lángzót meggyújtjuk, úgy a thermoberendezésben lévő közeg kitágul és az (51) tágított részben lévő folyadék szintjét emeli úgy, hogy az (50) csőnél folyadékelzárás következik be. Ezáltal folyadéknak a (31) tartályból a (67) átáramló nyíláson át a (32) tágított résbzen való további átjutása meg van akadályozva. A (72) csonkától a (73) égőcsonkához való gázátáramlás tehát szabadon végbe mehet. Ha viszont a láng nem gyulád meg rendesen, vagy pedig az az égési csapnak egyidejű elzárása nélkül kialszik, úgy az (50—56) thermoberendezés nem jut működésbe ós ilyképen folyadék a (33) tartály -tágitásba juthat át addig, míg a (71) kupaknak a csészében megmaradt folyadékba való bemerülése által elzárás nem létesíttetik. Ezek szerint tehát a (72) bevezető nyílástól a (73) égőcsonka felé gáz nem áramolhatik át. Hogy a lángot később meggyújthassuk, a biztosító szerkezetet erőművi úton ki kell iktatni. Ez a (81) kézi emelő működtetése által következik be. Emellett a (70) gyűrűúszó a (78) gyűrű által fölemeltetik és a gázátáramlás szabaddá tétetik úgy, hogy a lángnak meggyújtása lehetségessé válik. A 10. és 11. ábrabeli foganatosítási alak a 7—9. ábrabeli berendezéshez hasonló, azonban itt ismét, miként a többi foganatosítási példánál, a gázbevezető (33) csonka alul és az égőhöz vezető (34) elvezető csonka fölül van a (31) tartályon alkalmazva. Ennél a foganatosítási alaknál a (31) tartály fenekén ugyancsak úgy, mint az 1—6. ábrabeli foganatosítási alakoknál, három (38, 39, 40) gázvezetőcső van elrendezve. A (82) cső és a (40) gázbevezető cső között a (71) kupak van elrendezve, mely ennél a foganatosítási alaknál alsó végén (83) drótok utján van a (7()) gyűrűúszóval összekötve. Ennél a fogana'osítási alaknál a kiiktató szerkezet a (31) tartály folyadékába merülő (84) kupakból áll, mely a (85) rúgó hatása alatt álló és (87) fogantyúval ellátott (86) rúd által mozgatható el. A (86) rúd a (88) csőben vezettetik. A (31, 32) tartályok kiképezése egyébként ugyanolyan, mint a 7—9. ábrabeli foganatosítási alaknál. Tehát a 10. és 11. ábrabeli szerkezetnél is a folyadék számára szolgáló (67) átáramló nyílásnál, valamint a (32) tartályból való levegőkiáramlás számára szolgáló (65) fojtott nyílásnál fékező hatás következik be. A 10. és 11. ábra szerinti ezen foganatosítási alak működési módja a következő : Ha az égőcsapot, mely a (33) csonkához való gázbevezetést befolyásolja, nyitjuk, úgy a 10. ábra szerinti helyzetben gáz úgy a (40) csövön, (71) kupakon, (82) csövön át a (34) lángzó csonkához jut át, valamint a gáz a (38, 39) csöveken át a (31) tartály belsejébe is beáramlik. A (31) tartályban uralkodó gáznyomás folytán a berendezésnek ebben a részében a folyadékszint sülyed és a folyadék a (32) tartályba szoríttatik. Emellett úgy a (67) átáramló nyílásnál, valamint a (65) légkivezető nyílásnál fékhatás következik be úgy, hogy a folyadékszint sülyedése és a (70) gyűrűúszónak a (71) kupakkal együttes, ezzel egyidejűleg bekö vetkezőlefelé mozgása lassan megy végbe. Ha most az égőt rendesen meggyújtjuk, úgy az (50—56) thermoberendezés a több ízben leírt módon működésbe jut. Tehát az (54) cső (51) tágításában e^nelkedő folyadék által az (50) csőnél elzárás létesíttetik és ezáltal folyadéknak a (31) tartályból a (32) tartályba valóátáramlása megakadályoztatik. A berendezés ekkor a 10. ábrán föltüntetett helyzetet foglalja el. Ha viszont a lángot vagy nem gyujtjuk meg, vagy pedig az a bevezető csapnak egyidejű elzárása nélkül nem szándékosan kialszik, úgy a folyadék a (31) tartályból tovább is bejuthat a (32) tartályba. A folyadékszint tehát a (31) tartályban tovább sülyed és a (70) gyűrűúszó lefelé