57047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás igen tömény cellulozaoldat előállítására
Hogy a rézcellulóz'a későbbi föloldásra i alkalmas állapotban legyen jelen, kell, hogy I a rézoxid elegendő mennyiségű vízzel föleresztett cellulózával jöjjön érintkezésbe. Ellenkező esetben nem kapunk egynemű réi cellulózát, hanem olyat, amely egyes helyeken szabad cellulózát, másokon fölösleges mennyiségű rézoxidot tartalmaz. Az említett körülmények figyelembevétele nélkül előállított rézcellulóza ammóniákban rosszul oldódik, amennyiben kocsonyás csomókká áll össze, melyeket lehetetlen szétbontani, ami az oldat hasznosítható részének cellulóza tartalmát csökkenti. Ezen rézcellulóza előállításánál a legjobb eredményt úgy érjük el, ha a vegyszerek mennyiségét az alábbi arányokban vesszük, amelyektől azonban némi eltérés megengedhető. Egy rész cellulózára valamely vízben oldható rézsóból akkora mennyiséget veszünk, hogy a cellulózának és a később oxidhydrát alakjában kicsapandó réznek viszonya 2: 1 legyen. Ha pl. a kb. 25% fémrezet tartalmazó kristályos rézszulfátot használjuk, akkor 1 rész cellulózára két rész kristályos rézszulfátot kell vennünk. A rézoxidhydrát készítésére fölhasznált lúgot az elméleti mennyiségben alkalmazzuk. A rézcellulóza föloldására szükségelt vizes ammóniákoldat mennyisége megközelítőleg a következő: cellulóza száraz NHS A vegyszerek említett mennyiségei csupán a legjobban célhoz vezető arányokat jelzik, azonban egyáltalában nem abszolút értékek. Az eljárás kiviteli módját az alábbi példa világítja meg: 30 kg. forrázott és gyöngén fehérített pamuthulladékot hollandiában addig foszlatunk, míg a pép az ujjak között szétmorzsolva, nem alkot többé szilárd csomókat ; az így nyert pamutpépet ezután kb. annyi vízzel hígítjuk, hogy a keverék térfogata körülbelül 3000 litert tegyen ki. Másrészről egy réz-, fa- vagy zománcozott öntöttvas-tartányban 60 kg. kristályos réz-I szulfátot oldunk föl 3—400 liter vízben. I Ezt a rézszulfát-oldatot folytonos keverés közben és közönséges hőmérsékleten apródonként kb. 40 liter, 39° Bé. sűrűségű marónátron és 3—4 annyi vízből készült lúgba adagoljuk. Ha elővigyázatosan dolgozunk, a rézoxidhydrát-pép hőfoka nem emelkedik a rézszulfátoldat hőfokánál magasabbra, s nem szükséges hűtést alkalmazni. Egyébként hozzátehetünk a lúghoz egy kevés olyan anyagot, pl. cukrot, amely a rézoxid dehydratációját, meggátolja. Az ily módon nyert rézoxidhydrátpépet azután összekeverjük a szétfoszlatott cellulózával, amelynek foszlatása bármilyen megfelelő készülékben, pl. magában a zúzóhollandiban, vagy egy mechanikai keverővel fölszerelt kádban, vagy pedig sűrített levegő segítségével végezhető. A cellulóza pillanatszerűleg nyeli el a rézoxidhydrátot s a keletkezett rézcellulózát vagy szűrősajtó segélyével, vagy egyszerű lecsepegtetés által választjuk el a víztől, majd centrifugáljuk, avagy sajtoljuk, hogy megfelelő súlyra hozzuk, ami igen egyszerűen vihető végbe, miután.a rézcellulózát ellentétben a Cu (OH)2 -dal könnyű szerrel lehet víztartalmától megszabadítani. A leírt föltételek betartásával készült rézcellulóza szép kék színű és változás nélkül eltartható, ami lehetővé teszi, hogy belőle tetszés szerinti mennyiséget raktározhassunk el. AZ eddigiekben ismertetett eljárásnál tehát a kész rézcellulózát csupán egyszer kell szárítani vagy sajtolni. A centrifugált, avagy sajtolt terméket ezután akár abban a keverőben, amelyben utóbb a föloldást végezzük, akár pedig bármely alkalmas készülékben egyenletesen kb. búzaszem nagyságú darabokká zúzzuk szét, majd a föloldására szükséges ammóniákmennyiséget : kb. 100 liter 28° Bé. sűrűségű ammóniákot adunk hozzá. A keveréket 15—20 percig tartó kavarás által bensőleg összekeverjük, s ezután a teljes föloldásig — ami kb. 24 óra múlva következik be — magára hagyjuk.
