57047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás igen tömény cellulozaoldat előállítására

Meg-jelent 1912. évi augusztus hó 189-én. MAGY. KIR SZABADALMI H&ff HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 57047. szám. IV/h/i. OSZTÁLYEljárás igen tömény cellulózaoldat előállítására. COMPAGNIE FRANgAISE DES APPLICATIONS DE LA CELLULOSE CÉG FRESNOY-LE-GRANDBAN. A bejelentés napja 1911 augusztus hó 27-ike. A jelen találmány tárgya eljárás igen tömény cellulózaoldatoknak rézoxid és ammónia segítségével való egyszerű és gyors előállítására, amely oldatok cellulózatartalma 15%-ig és ezenfölül emelkedhetik. Mindezideig ilynemű oldatok százalékos cellulóza tartalma alig haladta fölül a 12—13%-ot s ezt az eredményt is csupán oly komplikált, és kényes kémiai műveletek alkalmazásával érték el, amelyek folyamán kevéssé állandó közbenső termékek készítése válik szükségessé, ami sok nehézséggel jár és sok időbe is kerül. Ezen kémiai műveletek részben nem állandó és nehezen eltartható alkáli cellulóza előállítására (1. az 1899 június 29-iki 290405. számú, az 1911 július 1-i 300870. számú és az 1905 augusztus 24-iki 357171. számú francia szabadalmakat), részben pedig a cellulóza föloldásán kívül, ammoniákos rézoxidoldatok előállítására vonatkoznak (amint az az 1904 június 18-iki 344138. számú és az 1907 március 23-iki 376068. számú francia szabadalmakban le van írva). Vonatkoznak továbbá ezen kémiai műveletek a cellulózának különleges és mindenkor nehézséggel járó átalakítására pl. oxivagy hydrocellulózává (1. az 1906 március 12-iki 364066. számú francia szabadalmat), úgyszintén közbenső és rosszul jellemzett réz vegyületek előállítására (amint az pl. az 1900 szeptember 29-iki 162866. számú német szabadalomban van leírva). Tömény cellulózaoldatok nyerése céljából megkísérelték továbbá a cellulózát ammoniákoldatban szétoszlatni s ezután rézoxid pépet hozzáadni (1. az 1907-iki 377325. sz. francia szabadalmat), amely eljárás azonban annyiban hátrányos, hogy szükségessé teszi a kocsonyás rézoxidhidrát rendkívül tökéletes kiszárítását. Az új eljárás lényegében abban áll, hogy kocsonyás rézoxidhydrátot, melyre nézve igen fontos körülmény, hogy külön állítottuk legyen elő, meghatározott arányban megfelelően kezelt cellulózával keverünk olyanformán, mint a rézcellulóza előállításánál, s az így nyert cellulózarézvegyületet különleges föltételek betartásával ammóniákban föloldjuk. Megjegyzendő, hogy egyáltalában nem jutunk ugyanahhoz az eredményhez, ha a rézokidhydrátot magára a cellulózára csapjuk ki, azaz, ha pl. valamely rézsót cellulózával keverünk s a keverékhez lúgot adunk illetőleg, ha a cellulóza és lúg keverékét valamely rézsóhoz adagoljuk.