57009. lajstromszámú szabadalom • Eljárás trágyázó szer előállítására

Megjelent 1912. évi augusztus hó 27-én. 57009. szám. X/h. OSZTÁLY Eljárás trágyázószer előállítására. HABENICHT CARL BETONÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ WIENBEN. A bejelentés napja 1911 október 'hó 14-ike. Elsőbbsége 1910 március hó 25-ike. A szennyvizek és pedig főkép a városok kloákavize lényegében három alkatrészből állanak, nevezetesen hordalékból, a tiszta vízből és az úszó anyagokból, mely utóbbiakhoz tartozik a zsiradék is. A városi szemétsöpredékből, cserepekből, rongyokból, hamuból, ételmaradékokból stb. áll. A kloákavizeknek úgynevezett hordalékát eddig sem önmagában, sem a szeméttel együtt nem dolgozták föl trágyává. Ellenben a váro3i kloákavizek hordalékát és úszó anyagjait a csatornavízzel nagyobb városok közelében a földek öntözésére és termékenyítésére való trágyáié gyanánt használják föl. Ez az értékesítés költséges gépberendezéseket igényel; azonkívül az ezen trágyalével együtt fölhasznált úszó, illetve zsiradékanyagok a trágyázást illetőleg semleges hatásúak voltak és így csak fölösleges terhet képeztek, minthogy a fontos talajtápláló anyagokat, foszfort, káliumot és nitrogént vagy egyáltalában nem, vagy pedig csak jelentéktelen mennyiségben tartalmazzák, sőt bomlásuk, illetőleg elszappanosodásuk folytán gyakran károsak is voltak. A városi ürüléket (hordalékot és úszó anyagokat) gödrökbe is gyűjtötték és innen | közvetlenül eladták a fölőmivesefcnek, vagy pedig az ürülékek víztartalmát légritkított terekben elgőzösítették mindaddig, míg sűrű pép nem keletkezett, melyet azután lassan forgó hengerek által vékony rétegekbe fölvittek. A hengerek forgása közben a maszát szárították és egy másik, fogakkal ellátott kisebb henger segélyével a szárító hengerrel leválasztották és finom porrá (poudrette) alakították át. A városi ürüléket a házi- és utcaszeméttel hamuval, tőzeghulladékkal is vegyítették és poudrette dolgozták föl. Azonkívül a városi ürüléket tőzeg, gipsz és karbolsavból álló fertőtlenítő porral keverték, a masszát azután téglákká sajtolták és ezeket a téglákat, úgynevezett ürülékköveket a levegőn megszárították. Hasonló módon dolgoztak föl konyhahulladékokat, konyhavizet stb is, amennyiben azokat fertőtlenítő poron átszűrték. Ily ürülékköveket trágyázószer gyanánt is használtak, azonban trágyázó értékük oly csekély volt, hogy hosszabb szállítást nem bírtak el. Azonkívül városi ürülékeket hamu, kénsav kálisók, szuperfoszfát, föld, tőzeg stb. hozzáadásával trágyává dolgoztak föl. I A városi ürülékek értékes részeit vegy-