56986. lajstromszámú szabadalom • Lökőkemence regeneratív tüzeléssel

és pedig a kilökőnyílás közelébe lép föl. t A rajzon különböző kiviteli példák vannak föltüntetve. Az 1. ábra a kemence egy kiviteli alakjának függélyes metszete, a kemencén végigterjedő lökőpályával; a 2. ábra az 1. ábra 2—2 vonala szerinti metszet; a 3. ábra oly kemencét mutat, mely lökőpályával és gördítőtűzhellyel bír; a 4. ábra a 3. ábra 4—4 vonala szerinti metszet. Az ábrákban ugyanazon részek ugyanazon betűkkel vannak megjelölve. Az 1. és 2. ábra oly kemencét mutat, mely a kemencén végigterjedő lökőpályával bír, melynél tehát a tömbök a (C) előrelökőberendezés által szoríttatnak át a kemencén. (A) jelöli a berakóoldalt, (B) a kilökőoldalt, (v) a lökőpályát, mely vízcsövek által hűttetik. A csövek a (v) lökőpályával együtt az (y) alátámasztófalakon nyugszanak,melyek között az (o, p, q, r^ s) csatornák vannak elrendezve, melyekbe gáz és levegő vezettetik oly elosztásban, hogy a tökéletes elégetés és így a legnagyobb hőkifejtés csak a kilökőnyílás közelében megy végbe. (a és b) a (B) kilökőoldalon levő, míg (c és d) az (A) berakóoldalon levő levegőilletve gázcsatornákat jelöli, mely az (e, f, g, h) regeneratív kamrákkal vannak összekötve. Az (a és b) csatornák a (Gl) lángzóba és a (c, d) csatornák a (G2) lángzóba torkolnak; a két (Gl és G2) lángzó a tűzhelybe van behelyezve. Az (o, p, q, r, s) fűtőhuzamok a berakóoldalon levő (G2) lángzónái (n) boltozatokkal vannak lefödve úgy, hogy a tömbök csak* bizonyos melegítés után lépnek a fűtőgázokkal érintkezésbe. E helyen a gáz-és légliozzávezetés olymódon van kiképezve, hogy a gáz- és légkeverék csak akkor éghet el teljesen, ha a kemencében bizonyos utat már megtett, miáltal elérjük, hogy a legerősebb hevítés mindig ugyanazon helyen és pedig a (B) kilökőnyílás közelébe lép föl. E célra a (h) regenerátorkamrától (i) légcsatornák (1. ábra) vannak olymódon vezetve, hogy az (n) boltozat előtt (k)-nál a (v) lökőpálya alatt torkollnak. ' A kemence következőképen működik. A (Gl) lángzóból kilépő gázok először a (Bí) kilökőnyíláshoz legközelebb fekvő, már erősen hevített (m) tömlőket veszik körül és ezeket a legnagyobb mértékben hevítik. A többi betolt (m) tömbök hevítése és előmelegítése után az égési gázok a kemencét elhagyják, amennyiben az (n) boltozat alatt a (g és h) kamrákba vonulnak. A lángirány változtatása után a (c és d) csatornákon át levegő és gáz lép az (n) boltozatok által a lökőpályától eltakart térbe, melyet az (y) alátámasztófalak az egyes (o, p, q, r, s) csatornákra osztanak. A képződő salak az (u és t) csatornákon át vezettetik el. A 3. és 4. ábrán föltüntetett kemencénél a (v) lökőpályához a (w) gördítőtűzhely csatlakozik, melynél tehát az (m) tömbök fokozatosan a (B) kilökőnyiláshoz gördülnek. Az utóbbi e példánál oldalt van alkalmazva ; (1) oldalt alkalmazott munkanyílásokat jelöl, melyeken rudak dugatnak át, hogy a tömbök e rudakkal továbblökessenek. Minthogy a (B) és (1) nyílások oldalt fekszenek, ennekfolytán a (G2) lángzót is csak egy oldalon kell a tűzhelybe helyezni. E mellett az (o és s) oldalcsatornákba torkolló (G3) lángzók teljesen vagy egészen a kemence oldalfalaihoz fekszenek (4. ábra), mert itt a tömböknek a homlokoldalakról való átlökése nem gátoltatik. A legnagyobb hőhatásnak a kilökőnyílás közelében való fejlesztése azáltal is biztosítható, hogy a tűzhelyben és a kemence oldalfalaiban megfelelő Bzétosztás mellett nagyszámú gáz- és léglángzót alkalmazunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Lökőkemence regenerativtüzeléssel, jelle^ mezve azáltal, hegy a lángvezetés a melegítendő anyag mozgásirányához párhuzamosan vagy csaknem párhuzamosan van irányítva. 2. Az 1. igénypont szerinti lökőkemence kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy