56965. lajstromszámú szabadalom • Elpárologtató készülék mindennemű folyadékokhoz, különösen nagy teljesítmények számára

- 2 — ínég nem fordítható körfolyamatban való 1 •cirkulációt biztosít úgy, hogy a csövek fölső részén nemcsak a képződött hab halad át, hanem a folyadék is, mely itt nagy sebes­séggel kering. A berendezés további részét egy elkülö­nítő és derítő készülék képezi, melyben a besűrített folyadék összegyűl és mellnek fenekén az iszap leülepszik. Ez a készülék •sajátos módon elrendezett belső válasz­falakkal van ellátva, melyek' a folyadék kiáramlását úgy szabályozzák, hogy az csendes biztos- áramban menjen végbe. Az elkülönítő készülék fölött tisztító van elren­dezve, mely a gőzöket a magukkal ragadott buborékoktól megszabadítja. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező elpárologtató készülék egy kiviteli •alakja, az X. ábrán hosszmetszetben és a 2. ábrán fölülnézetben van föltüntetve. Az elpárologtató tartányt ívelt (a) csö­vekből álló csőköteget tartalmaz; a csövek az 0 ponthoz koncentrikusan vannak meg­görbítve. A csőköteg két végén a (b, c) lemezekben van ágyazva, mely lemezek az '0 pontból kiinduló sugaraknak megfelelő hajlásszögekben fekszenek. Az (a) csövek nyílásai ennek következtében a (b, c) leme­zekre merőlegesek, úgy hogy a csöveket ép oly könnyen lehet kiemelni, vagy behe­lyezni, mint az egyes csöveket. A csövek ívelését úgy választjuk meg, hogy az elpárologtató készülék se túlságos magas, se túlságos hosszú ne legyen. A különböző sorokban levő csövek középhaj­lása ugyanaz, minthogy a csövek egymással párhuzamosak. Az elérendő előnyöket leg­jobban biztosítja, ha a csövek magassági és hosszvetülete egymással körülbelül 2: 3 arányban áll. A fölhajtó vagy emulzió­képző erő az összes csövekben közel egyenlő és az alsó sor csöveinek 4.5—5 m. hosszt adhatunk a nélkül, hogy ezen csővek alsó nyílásán a vízoszlop nyomómagassága 2. m.-t elérné. Az (a) csőköteg bádogból vagy öntvény­ből álló tokba van zárva. Bádog alkalma­zása ezetén a tok két vagy három részből, pl. két (d, dl) részből áll (1. ábra), melyek egymással az 0 középpontban átmenő sík­ban fekvő pontokon vannak összekötve. A fölső (dl) tokrész fölső végén van el­rendezve az (e) szelep (2. ábra), melyen át a hevítő gőz a csőköteget körülzáró tok belsejében lép; a gőz vagy valamely gép fáradt gőze lehet vagy az esetben, ha több készüléket egy teleppé egyesítünk, az előző készülék elpárologtató tartályából vehető. Az (e) szelepet a lefüggő (g) lánc által be­folyásolt (f) korong útján működtetjük. A tok alsó részén Összegyűlő kondenzvíz a (h) csövön át távozik és ismert szállító berendezésekbe vezettetik. A (d, dl) tok két végén az (i, j) gyűjtő­terek vannak kiképezve, melyek az eltávo­lítható (il, jl) födök által vannak elzárva. A leírt elpárologtató készülék két végén egy elkülönítő és derítő készülékkel áll kapcsolatban.' Ez a készülék a függőleges (k) oszlopból áll, mely egyrészt mint folya­déktartály, másrészt (alsó részén) mint iszap­fogó és (fölső részén) a gőz számára mint biztonságitartály szerepel. A (k) oszlopot az (e) közfal a (kl, k2) terekre osztja, melyek egymással úgy alsó mint fölső részükön közlekednek. A (kl) tér fölső részén a (k) oszlop egy csőtol­dattal van ellátva, melyhez az elpárologta­tandó folyadékot bevezető (m) cső csatla­kozik. A (k2) tér az (n) cső útján az elpá­rologtató tartály alsó (i) gyűjtőjével van kapcsolva. A (k2) térben, ahol a folyadék igen nyugodt, az (o) úszó van elrendezve, mely a (q) tokban elrendezett és a bepárolt folyadék kibocsátását önműködően szabá­lyozó (p) szelepet vezérli. A (k) oszlop alul a (k3) kúpban végződik, melyben az iszap és egyéb lerakodások Összegyűlnek. Az elpárologtató tartály fölső (j) gyűjtő tere a (k) oszlop felső részébe torkollik; a vízszintes (r, s) falak és a függőleges (t) fal a gőzzel emulzionált folyadékot kénysze­rítik, hogy a nyil irányban lefelé haladjon. Az (r) fal végén kissé lefelé hajlik; az (1) válaszfal fölső vége hasonlóan van meghaj­lítva úgy, hogy az (r) fal peremétől eltá-

Next

/
Thumbnails
Contents