56964. lajstromszámú szabadalom • Jegykiadó berendezés biztonsági elreteszeléssel és a jegyek árát összeadó készülékkel

lyével a (gl) fogaskereket lehúzza és a (h) fogasrúddal kapcsolatba hozza. A (40) emelő eme mozgásában a (76) emélő is részt vesz és a (75) kontaktusdarabot a (71) lemezek közé tolja (9. ábra). Ekkor a (j) cséve áramot kap a (88, 90, 77, 75, 71, 74) útOD, a gerjedt (j) cséve a (j, jl) csévék közös fegyverzetét meghúzza az (x) nyíl irányában, mely mozgasban az (i) gereblye is részt vesz. A gereblye most már a (47) ütközők közvetítésével a (h) fogasrudakat is mindaddig magával viszi, míg a mozgó (58) vagy a fix (59) ütköző a (kl) ütközőbe nem ütközik. Eme mozgásuk közben a fogasrudak (gl) fogaskerekek közvetítésével a számjegyes korongokat is elforgatják. Mikor a gereblye ily módon az összes fogasrudakat eleresztette, az összeadás is be van fejezve. Ezután a részek visszaállítása történik meg. A (j, jl) CBévéknek az (x) nyíl irányában végzett löketük végpontjába elérkezett lágy vas magjai a (77) emelő alsó végébe ütköznek és ezt elforgatják úgy, hogy az emelő a (79) kontaktust elhagyja és a (80) kontaktusra fekszik, mely állásában azt a (81) cséve rögzíti. Ekkor a (d) és (j) csévén átmenő áramkör meg van szakítva és csak a (jl) cséve van áram alatt. A (d) cséve nem lévén gerjesztve, a (40) ágyazóemelő azonnal megemelkedik és a fogaskerekek a fogasrudakból kikapcsolódnak, míg a (69) csap a (65) és (68) részeket kikapcsolja egymásból úgy, hogy a fésű a fogaskerekek fogai közé esik. Ugyanekkor a (jl) cséve hatása alatt az (i) gereblye az (xl) nyíl irányában indul mozgásnak, az (57) ütközők segédével az Összes fogasrudakat magával viszi úgy, hogy ezek görgői, mint azt leírtuk, a fix fogasrudakból kilépnek és a mozgatható fogasrudakban újból elfoglalják helyeiket. Mikor az (i) gereblye löketének végpontjába elérkezett, a (85) rész kikapcsolja az (f) árammegszakítót, mely mint azt a leírás folyamán láttuk, az (e) elektromágnest vezérli. Ennek az áramkörnek megszakadása kö| vetkeztében a jegy kiadóberendezés is nyugalmi helyzetébe térhet vissza, minek követ-I keztében a (k) és (jl) cséve áramköre te | megszakad és az összeadóberendezés újból működésnek indulhat. Lehet oly berendezést is alkalmazni az: ösazeadób 3rendezésnél, mely ennek számjegyes korongjait minden működtetésük utárv önműködően zérusra állítja vissza, mely esetben a számjegyes korongok tulajdonképen nem végeznek összeadást, hanem egyszerűen csak a fizetendő összeget jelzik.. Ekkor a (39) tengelyen hosszú (91) horony és a (g) számjegyes korongokon rúgónyomás alatt álló (92) kilincsek vannak kiképezve(20. ábra). A (91) horony alakja olyan, hogy mikor a számjegyes korongok az összeadás, irányában mozognak, a (39) tengely mozdulatlan és a kilincsek anélkül forognak eme tengely körül, hogy ezzel kapcsolódnának, de ha a számjegyes korongok nyugalomban vannak és a tengelyt az (x2) nyíl irányában forgatjuk (9. ábra), a kilincsek ahoronyba bekapcsolódnak és a korongokat forgásnak indítják. Hogy a horony az összeskilincsekkel érintkezésbe jöjjön és az összes korongokat egy egyenesbe állítsa, a (39> tengelynek soha sem kell egy teljes fordulatnál nagyobb fordulatot végeznie. A (39) tengely forgatására egy (93) fogasrúd szolgál, mellyel a (39) tengelyre ékelt (94) fogaskerék kapcsolódik, mikor a (40> kar meg van emelve. Ha a számjegyes korongokat zérusra visszaakarjuk állítani, valamely módon, pl. a menetjegyek lebélyegzésénél elektromos áramkört zárunk, mely az (n) csévét gerjeszti. Emecséve magja működteti a (93) fogasrudat és ezt az (x) nyíl irányában eltolja, minek azonban semmi hatása nincs, mert a tengely a kilincsekkel nem kapcsolódik. Eme mozgás közben a (93) fogasrúd rúgója megfeszül. Mikor az (n) cséve áramköre megszakad, a fogasrudat rúgója visszahúzza az (xl) nyíl irányában és ez a fogasrúd a (39) tengelyt az (x2) nyíl irányában elforgatja^ minek következtében a számjegyes korongok zérusra állanak vissza. Hogy a mozgásnak indult dobok tehetet-