56957. lajstromszámú szabadalom • Folyékony égési anyaggal táplált izzófényű lámpa

, Megjelent 1913. évi augusztus hó 24-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 56957. szám. H/d. OSZTÁLY. Folyékony égési aliyaggal táplált izzófónyű lámpa. STERK RICHÁRD ÉS SZÉKELY IZSÓ GÉPÉSZMÉRNÖKÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1910 julius hó 19-ike. A folyékony égési anyaggal táplált izzófényű lámpáknál, melyek — mint különösen a vasúti kocsik világítására szolgáló lámpák — egy tartótárcsára szerelt alsó üvegharanggal bírnak, az izzó test ezen üvegharangban van elrendezve, míg a gőzösítő egy az égési anyag szinénél magasabbra nyúló csőből áll, melynek szájcsöve az említett tartó tárcsa fölötti térben fekszik és a gőzösített égési anyagot egy, szintén ezen térbe benyúló keverő kamrába bocsátja. A gyakorlatban már most kitűnt, hogy ezen lámpák nem működnek elég jól, mivel egyrészt a szájcsőből kiáramló gőzök a kiáramlás után bizonyos mértékben kondenzálódnak, másrészt pedig a gőzöknek nyomása nem mindig elegendő nagy. Ezen hátrányokat a jelen találmány szerint azáltal szüntetjük meg, hogy a gőzölögtető szájcsövét, valamint a keverő kamrát nem — mint eddig — az említett tartó tárcsa fölött, hanem ezen tárcsa alatt, vagyis az üvegharangon belül rendezzük el. Minthogy ezen harangban jóval nagyobb hőmérséklet uralkodik, mint a tartótárcBa fölötti térben, az égési gőzöknek kondenzálódása elháríttatik és egyúttal ezeknek nyomása jelentékenyen fokoztatik. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező, ily módon szerkesztett lámpa, különösen petróleummal való táplálásra alkalmas foganatosítási alakjában van feltüntetve. A (2) cső beleépített (3) csap segélyével az (1) petróleumtartályt a (4) gőzösítővel köti össze, melynek (5) csöve ismert módon a (10) izzótest fölött, a (6) huzamcsőben van elhelyezve és a (7) szájcsőben végződik. A találmány szerint ezen szájcső a (11) tartótárcsa alatt, tehát magában a (12) üvegharangban van elrendezve. A (8) keverő kamra is teljésen a (11) tárcsa alatt fekszik és szabad végén a (9) fémhálóval van lefödve, mely fölött a (10) izzótest függ. A (7) szájcsőnek és a (8) keverő kamrának a (12) üvegharangban való elrendezése, mint már említtetett, azon előnnyel jár, hogy az üvegharangban uralkodó állandó és nagy hőfok a szájc3ő nyílásán kiömlő gázok condensálódását megakadályozza, sőt a gőz hőfokát emelve, annak nyomását is növeli. A szájcsőhöz a (14) szitával éB a (15) szélfogó lemezekkel ellátott (13) csövön át friss levegő áramlik. A szájcső működése a (16) csillámajtón keresztül megfigyelhető annélkül, hogy az