56925. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gipsznek készítésére

hoz közel, fölhevített állapotban (25) csövön át távozik és így az ellenáramlási rendszer szerint a lehető legtökéletesebben melegszik föl. A- (21) légbevezető és (25) légelvezető csövek elrendezését világosan 2. ábra tünteti fel. A léghevítő berendezés hátsó részében vannak beépítve az (1, 2, 3) gipszfőző kazánok, melyek célszerűen függélyes hengeralakúak, alul pedig kúposak és egy-egy (16, 17, 18) T-csőhöz csatlakoznak, melyek egymás között (14, 15) elzáró szerkezettel közlekednek. Az első (16) T-csőbe torkoll bele a (26) forró légvezeték, míg az utolsó (18) T-cső szabad szára el van zárva. Mindegyik T-csőnek egy-egy vízszintes és síkjára merőleges (27, 28, 29) csőelágazása is van, melyek mindegyikéhez egy-egy (27') elzárószerkezet csatlakozik, melyekhez viszont egy-egy (30) kifúvócső van erősítve, melynek szabad vége célszerűen a léghevítő berendezés" alatti (41) térbe torkoll bele. Az (1, 2, 3) gipszfőző kazánok fölső végükhöz közel csőtoldatokkal bírnak, melyekhez a (10', 11', 12') elzárószerkezetek csatlakoznak, melyeket egymással a (10, 11, 12, 9) csőrészek kötnek össze. Az (1, 2, 3) gipszfőző kazánok oly kép vannak beépítve, hogy körülöttük (40) csigavonal alakú tér keletkezik, melyek alsó részébe a (38) tolózár által elzárható (39) csatorna torkoll bele, mely csatorna a léghevítő berendezés tűzgázterével köziekedhetik. A tűzgáztérből (33) tolózárral elzárható (34) csatorna vezet közvetlenül a kürtőhöz. A (33, 38) tolózárak a (36) korong körül futó (35, 37) húzal útján vannak összekötve olykép, hogy ugyanakkor, midőn az egyik (34) csatornát elzárjuk, a másik (39) csatorna nyílik és viszont. A (40) csatorna fölső vége szintén a kürtőbe vezet be. Ezen eljárás folytán módunkban van az (1, 2, 3) főzőkazánokat kivülről is hevíteni és a hevítés mértékét a (38) tolózár által szabályozni. Az egyes (1, 2, 3) kazánok természetesen (6) töltőnyílással és alsó kúpos részükön pedig (8) kiürítő nyílással vannak ellátva. A berendezés működési és használati módja az eddigiek alapján a követke; ő: Az (l, 2, 3) főzőkazánok közül egyszerre mindig csak kettő van üzemben, míg a harmadikat azalatt kiürítjük, ill. töltjük. A kazánokon alkalmazott elzárószerkezeteket olykép állítjuk be, hogy a működésben lévő két főzőkazán mindig sorban legyen kapcsolva, tehát olykép, hogy a (26) csövön érkezett forró, fölhevített levegő nyitott (16') ós zárt (14) szelep mellett alúl behatol az (1) kazánba, végig halad az abban lévő gipszkövön és nyitott (10', 11') szelep és zárt (12') szelep mellett fent bemegy a (2) kazánba azon lefelé végig halad és ryitott (17', 27') de zárt (15) szelep mellett (30) fúvócsövön át a (41) térbe jut. A (41) térbe (42) ajtón át előmelegítés végett síneken futó rácsos vaskocsikon toljuk be a nyers anyagot. Az elzáró szerkezetek jelzett állása mellett a (2) kazánban vannak (41) térben előzőleg előmelegített gipszkövek, melyek mostan az (1) kazánban már részben lehűlt forró levegő által fokozatosan fölhevíttetnek, míg az (1) kazánba a már előzetesen kétszeresen előmelegített nyers anyag a legmagasabb hőfokú levegővel érintkezik és víztartalmát teljesen elveszti. A további munkafolyamat olykép alakul, hogy az alatt, míg az (1, 2) kazánok üzemben voltak a (3) kazánt a (41) térben előmelegített gipszkövekkel megtöltjük, azután pedig az elzáró szerkezeteket olykép állítják át, hogy most már a forró levegő a (2) kazánba lépjen be alul és azok fölfelé haladva, fölül lépjen be a (3) kazánba, amelyben lefelé végig haladva, végül a hozzátartozó (30) kifuvó csövön jusson a (41) előmelegítő térbe. Közbeu természetesen az (1) kazán kiüríttetik és uj töltéssel láttatik el. Jelen példánál három gipszfőző kazán van egyetlen teleppé egyesítve, de természetesen tetszés szerinti számú főzőkazánok is dolgozhatnak együtt. SZABADALMI IGÉNYE^. 1. Eljárás gipsznek főzésére, jellemezve azáltal, hogy a nyers gipszköveken forró levegőt vezetünk keresztül azon célból,