56919. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos futómacskáknak távolból történő kormányzására

a 3. ábra a vezeték oly vezetését tünteti föl, melynél az áramszedők csakis a munkahelyen fekszenek a vezetékre. Mint az az 1. ábrából kitűnik, az (a) és (b) áramszedők egymás mögött bizonyos távolságban vannak elrendezve és az (a) áramszedő a (p) vezérkapcsolón át a munkát végző (q r) motorral van kapcsolva, míg a (b) áramszedő az (n) vezérelektromágnessel van összekötve. A két .áramszedő egymástól való távolságának megfelelően a vezeték a pálya munkahelyein több, egyenlő s hosszúságú (I, II, III, IV, V.) stb. szakaszra van osztva úgy, hogy mindegyik vezetékszakaszon mindig csak egy-egy áramszedő csuszhatik, míg a szomszédos áramszedők a szomszédos szakaszokra fekszenek. Az (I—V) vezetékszakaszok egy megfelelő (I—IV) kontaktusdarabokkal fölszerelt (c) sokszoros vezérkapcsolónak (h —m) kontaktusújjaihoz vannak kapcsolva, melynek segélyével választás szerint lehet két egymás mellett fekvő vezetékszakaszt a közös táplálóvezetékről lekapcsolni, és az (o, f, g) vezetékek közvetítésével a (d) indító hatásának alávetni. A (d) indítónak (s) forgatytyúja van, melynek jobbra vagy balra történő beállításával az áramszedőkhöz munkavagy vezérlőáramot lehet vezetni. A berendezés működési módjának ismertetésére az 1. ábrán példaképpen föltételeztük azt, hogy a terhet a (III) szakaszon emelni és sülyeszteni kell. Ennek megfelelően a (c) átkapcsolót a (III) állásba állítjuk, mikor a (III) szakasz a (k) vezetéken, (klll) kontaktuson, (t) vezetéken, (v) kontaktuson a (d) indító (f) vezetékével kapcsolódik és a megrajzolt állásban árammentessé válik. A (IV) szakasz az (I, I, III, u, w, e), úton az indítóval van kapcsolva és mint megrajzoltuk, ugyancsak árammentes. Az (I) és (II) szakaszok a (h) illetve (I, ylll, g) úton a + sarokhoz, ép így (n) az (mlll, ylll, g) úton a telep -j- sarkához van kapcsolva. Ezek a szakaszok tehát áram alatt vánnak úgy, hogy a kocsi az (I, II) szakaszok felett elhaladhat és önműködően a megrajzolt állásba juthat. Minthogy a (III és IV) szaksz, mint a föntebb mondottuk. árammentes, a kocsinak a megrajzolt állásban meg kell állania. Az (a) és (b) áramszedők az alatt, mialatt az (I) és (II) szakasz fölött elhaladtak, a -f- sarokhoz röviden voltak zárva úgy, hogy a két áramszedővel kapcsolt (n) kapcsolómágnes nem működhetett. Ha már most az indító (s) forgattyúját az (1) kontaktusra állítjuk, #

akkor (a) positiv sarok (e2, e, w, u, 1III, 1, IV, b, n, a, III, k, k, III, i, v, f, fl) negatív sarok áramkör záródik, az (n) kapcsolóelektromágnes gerjed és a (p) kapcsolóhengert elforgatja. Minthogy ekkor a munkát végző motorhoz áramot vezető (a) áramszedő a minusz sarkon fekszik, a motorok pedig másik sarkukkal a (p) vezérkapcsolón belül ugyancsak a minusz sarokra vannak kapcsolva, a motorok áramot nem kapnak. Ha ismételt áramlökések után az (s) forgattyúnak a zérus helyzetből az (1) állásba való állításával a (p) vezérkapcsoló a kívánt állásába jutott, az (s) forgattyút a (2, 3, 4) stb. állásba állítjuk. Ennek következtében a (q) vagy (r) mótor kap áramot a pozitiv sarok, (f2, f, f, v, t,kIII, k, III, (a) úton mimellett az (n) kapcsoló elektromágnes ugyancsak a pozitiv sarhokhoz kapcsolódik (b, IV, 1, 1, III, u, w, e, el) úton, úgy hogy nem dolgozhatik. Mikor a kocsi megindul, a (b) áramszedő a (V) az az (a) áramszedő pedig a (IV) szakaszra jut, minthogy pedig mintkét szakasz a pozitív sarokkal van kapcsolva, a kocsi tovább halad és végül is elhagyja a rakodás helyét. Hasonló módon lehet ezt az egymásután haladó áramszedők által alkotott berendezést más távolból vezérlő berendezésre vagy közvetlenül vezérelt motorra alkalmazni. A munkahelyeken az egyes vezetékszakaszokat a vezetékek megszakítása helyett a 2. ábra szerint akként is képzelhetjük, hogy az 1. fővezeték átmenővezeték, melyet rövid szakaszokra valamivel mélyebben fekvő (z) áram vezetősínek osztják meg. Ezek az áramvezetősínek fix módon, vagy fölhúzhatóan vannak elrendezve úgy,