56910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés alumíniumnitrid gyártására

son át porított koksz ömlik, mely a (p) garatban van raktározva. Az (n) hengerfej.(nl) nyílással van ellátva a (b) hengerből jövő forró gázok átbocsátására, valamint megfelelő számú és méretű (q) hasítékokkal, az (m) garat tartalmának a (b) hengerbe való vezetésére. Az eljárás a következő módon megy végbe: A zúzott bauxitot (k)-nál az (a) hengernek fölső végébe vezetjük, honnét az a henger lejtőssége, valamint forgó mozgása következtében a cső hosszán fokozatosan végig halad és a hengernek (r) végénél az (m) garatba hull. Itt keveredik a (p) garatból jövő szénnel. s a keverék a (q) nyílásokon át a (b) hengerbe jut. Ezen hengernek forgó mozgása, miközben az a keveréket az elektromos kemencéhez vezeti, hol a tulajdonképeni vegyifolyamatnak kell megtörténnie, a bauxitnak a szénnel való benső elegyítését teljesen befejezi. A (d—e) övben elhelyezett elektromos ellenállásos kemencében megy végbe azon vegyifolyamat, melynek eredménye az aluminium-nitrid keletkezése. Ezen vegyifolyamathoz a (j) gázgenerátor szolgáltatja a szükséges nitrogént, melyet a vegyifolyamat nagy mértékben gazdagít szénoxiddal. Ezen szénoxiddal gazdagított gáz a (b) hengernek (nl) nyílásán át a (c) kamrába áramolva, magával viszi többé-kevésbé összetett vegyületek alakjában a kezelés alatt álló anyagokban tartalmazott kovasav legnagyobb részét. A (c) kamrába, a (cl) nyíláson át befúvott levegő segélyével ezen gáznak részleges elégetését és ezáltal az említett vegyületeknek oxidálását és a sziliciumoxid lerakodását idézhetjük elő. Ezen lerakodás elősegítése céljából (s) térítőlemezek által a gázt zeg-zúgos úton vezetjük. A (c) kamrának fölső részénél a gázok (r) nyíláson át az (a) hengerbe áramlanak. Ezt megelőzőleg azonban a (c2, c3 . . .) nyílásokon át befúvatott levegőből elég oxigént vesznek föl, hogy a (c) kamrának fölső részénél a gázok (r) nyíláson át az (a) hengerben is, tökéletesen eléghessenek. Ezen elégés szolgáltatja azon hőmennyiséget, mely a bauxitnak az (a) hengerben történő kalcinálásához szükséges. Ha ezen felső hengerben a hőfokot növelni akarjuk, a (c2, c3 ...) nyílásokon át a levegővel egyidejűleg éghető gázokat, vagy porlasztott tüzelőanyagot is fúvathatunk be. A helyett, hogy a fölső hengert csakis bauxittal táplálnék, bauxit és szén elegyét is adagolhatjuk bele, mely esetben a (p) garat csakis azon szénmennyiség hozzáadására szolgál, mely az (a) hengerben a kalcinálás folyamata alatt elégett szénmennyiség pótlására szükséges. , A szükséges hőfokra, valamint a hőmennyiség rendszeres visszanyerésére való tekintettel, a fentebb ismertetett eljárás révén a következő eredményekhez jutunk: A nitrogénnek és szénoxidnak elegye a (j) generátorból már meglehetősen magas (kb. 400° C.) hőmérséklettel áramlik ki, mely a (b) hengeren történő végigvonulása közben, a kb. 1800° C. hőmérséklettel létesítő (f) elektromos kemencéből jövő nitriddel érintkezve, mied magasabb hőfokra emelkedik, úgy hogy a (c) kamrában való beáramlásánál a gázkeverék kb. 1500e

C. hőmérsékletű. A gázoknak ezen felhevítése a legtökéletesebb, mivel a henger forgó mozgása következtében beálló folytonos kavarodás folytán a gázok a magas hőfokra felhevített szilárd anyagoknak mindig újabb és újabb fölületeivel érintkeznek. A szénnek és bauxitnak keveréke az elektromoa kemencében már igen magas hőfokra hevítve érkezik, hol is a nitrogén behatása alatt a nitrid képződik. A kemencének forgó mozgása az anyagnak folytonos keverését biztosítja, miközben a szilárd molekulák minduntalan olyan atmoszférába jutnak vissza, mely nitrogént tartalmaz s e közben az utóbbival szemben nagyobb és mindig megújuló támadófölületet nyújtanak. A kemencéből kikerülő forró gázok a szilárd anyagokkal továbbra is érintkezésben maradnak és azokat folytonosan és hatékonyan hevítik. A (c) kamra felső Bzakaszánál friss levegőt vezetünk be és mivel az ide áramló gázok igen magas hőfokúak (kb. 1500° C.), lehetségessé válik a szénoxid