56899. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence folyasztott vasnak nagy nyomású alkalmazásával történő közvetlen előállítására

— 3 megszüntette ésa térben még ily alakban meglevő széndioxyd redukáló hatását kifejtette. A gázoknak a befuvatott levegő és, a tűzvezetés által létesített és az eljárásra jellemző körfolyamát a hőszolgáltatás tekintetében a kosárszerűen alakított és a tűzálló anyagba bizonyos köz hagyásával be- , ágyazott, felül fedett és a (d) edény fenekénél elrendezett (c) ellenállás támogatja. A hőátmenet tekintetében az edény alsó falának kivastagítása az elektromos segédfűtés miatt nehézségeket nem okoz, annál kevésbé, mert a később megolvadó betét a hőt sokkal jobban vezeti, mint a vékonyabb falak mellett fölül fekvő érc. A hőt a rendkívül rossz hővezetőből készült (x) bélés fogja össze. Ha a reakcióba lépő anyagok mennyiségének kisebbedése a reakció megszűnését vonja maga után, a kemence fedelén alkalmazott (y, y) táplálóberendezések jönnek működésbe. Most már tüzelőanyagot töltünk után és végül kevés ércport is adunk a (k) edénybe. Mikor ily módon a (d) edény, — melynek tartalmát az utántöltött anyag nem befolyásolta — a redukálás folyamatát a tömeg megnagyobbításával újból élénkítette, csakis az áramot kell erősíteni, hogy gyorsan jussunk oly megolvadt tömeghez, mely a meg nem olvadt salakból nem csak a fejlődött vasszivacsot veszi föl, hanem a fölül beáramló szénoxydot ennek nyomása következtében oly bőségesen nyeli el, hogy a fürdőben az összes keletkezett oxydok maradékainak eltávolítása céljából a záróakció végbe mehessen. Olvasztás közben lehetőleg nagy, Bessemer fuvómű által elérhető nyomást kell föntartani, mert a nehezen folyó vas elég sok szénoxydot csakis a légköri nyomásnál nagyobb nyomás alatt nyelhet el. A gáztüzelés csökkentése után a nyomás a szénoxyd diszszociációját — mely nyitott olvasztókemencéknél már 800°-nál zavaróan lép föl — még mindig meggátolja. Mikor a fúvó áll és a födél nyitva van, a kemencét öntés céljából föl lehet billenteni, ekkor az edény az (a) bordán támaszkodik. Ha különösen célszerűenakarunk eljárni, a következő adaléknál az előállított folyasztott acél egy részét a (d) tartályban hátra hagyjuk és szénítésse] tesszük a szükséges fürdő létesítésére alkalmassá. A III. és IV. ábra metszetben és fölülnézetben oly kemencét ábrázol, melynél a (g2) gázelvezetőcső körül öt (d, dl, d2, d3> d4) redukáló és olvasztóedény van elhelyezve, melyeket alul kizárólag gáztüzelés füt. Minthogy az (e) fedélen adagoló berendezések alkalmazva nincsenek, a szén és érc utántöltését a kemence födelének nyitásával kell végezni. Hogy a generátorgázt az alágyújtásnál meggyújthassuk, a (g2) csövön egész a csúcsáig fehérizzó drótszálat dugunk be, míg ez a (u, ul) lángzó csatornákat tartalmazó (w) fenéktömb furatáig nem ér. A fölső szél a szélvezeték egy elágazásán át vezethető be, pl. oly módon, mint az I. ábrán (gl)-nél látható. Olvasztás közben a kemencét egyszer-másszor föl is billentjük, hogy az olvadékot a még túl nem hevített szénoxydgáz felvitelére a készlettérhez közelítsük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás folyasztott vasnak és acélnak nagy nyomású szél alkalmazásával történő közvetlen előállítására gáztüzeléssel, olvasztó fürdővel és elektromos segédfűtéssel fűtött széntartállyal biró kemencében, melynél a redukáló térben a széntartály hőmérséklete alatt fekvő hőmérsékletet kívánunk föntartani, azáltal jellemezve, hogy a redukáló időszakban, az alsó edényrészt a megolvasztásra már előkészített tér határáig fűtjük, míg a felette alkalmazott gáztüzeléssel az érctartályban a reakcióhőmérséklet további fentartásáról, a legmagasabb részen pedig erélyes elektromos fűtéssel a szén tartály kielégítő hevítéséről gondoskodunk úgy, hogy az állókemencében a hőmérséklet alulról fölfelé emelkedjék. 2. Kemence az 1. alatt védett eljárás foganatosítására, azáltal jellemezve, hogy a széntérben, melyet (y) adagoló berendezéseken át lehet szénnel és a reakció