56855. lajstromszámú szabadalom • Javítások vízcsöves kazánokon

tett három kígyóeső első meneteivel kap­csolatos alsó ' szekrénynek homlokfalával párhuzamos metszete. Az 1. és 2. ábrán föltüntetett elem két hárommenetű kígyócsőből áll. Minden egye& menet két (a) vagy (b) csövet foglal magá­ban, amelyeket az elülső (A) vagy (B) és hátulsó (AR) vagy (BR) összekötő-szekré­nyek egyesítenek egymással és a követke­ző menettel. A két kígyócső egy-egy me­netét váltakozva rendezzük él úgy, hogy az (a) és (b) menetek fölváltva sorakoznak, anélkül, hogy a két kígyócső egymással közlekednék. Az (A) kígyócső elülső (A1 A4) és a hátsó (ARI AR3) szekrényeket, továbbá az (al, a2 a6) csöveket' a (B) kígyó­cső pedig az elülső (B1 B4) és a hátsó (BR1 BR3) szekrényeket, valamint a (bl, b2...b6) csöveket foglalja magában. Mindegyik kígyócső alsó (Al) és (Bl) szekrénye külön-külön közlekedik az (E) vízkamrával. A fölső (A4) és (B4) szekré­nyek ugyancsak külön-külön közlekednek a vizet és gőzt tisztító fölső gyüjtőtartány­nyal (a rajzon nincs föltüntetve), ámbár a gőzelvezető csővégek egyesíthetők is egy villaalakú cső segítségével, ha azt úgy ren­dezzük el, hogy a két áram egymás­tól elkülönítve maradjon és egymást ne zavarja. Ezen elrendezés mellett egyenlő magas­ságú kamrasort és egyenlő hosszúságú csöveket föltételezve kétszer akkora lesz a csövek lejtése, viszont az uj elemben az áramlási hossz csak félakkora, mint az ugyanannyi menetet tartalmazó, egyetlen kígyócső alkotta elemben. A fűtőfölület egészben véve a két esetben egyenlő. Ezen új elrendezés lehetővé teszi, hogy óránként és rostélyfölület-egységenkint több szenet égethessünk el és növeljük a generátor teljesítőképességet, anélkül, hogy megszűnnék az a gazdasági előny és biz­tonság, amelyet a csöveknek elemekben való csoportosítása eredményez. Nem föltétlenül szükséges, hogy a kigyócsövek menetszáma egyenlő legyen; így az (A) kígyócsőnek lehetne egy negye­dik menete is, amely a (B) kigyócső harma­dik menete fölött volna elrendezendő. A hátsó (AR4) szekrény ekkor a (BR3) fölött foglalna helyett, az elülső (A4) szekrény ugyanolyan alakú volna, mint az (A3), a (B4) mint az (A4) és az új (A5) szekrényt a (B4) alakjában kellene kiképezni. A 3. ábra a kígyócsövek táplálásának más módját tünteti föl, amely szerint a víz­kamrán csak egy közlekedő nyílást kell al­kalmaznunk. A megrajzolt kivitelben példa­képen három kígyócsőből összeállított ele­met tételeztünk föl, amikor is az összekötő kamrák sorában három kigyócső egy-egy kamrája közvetlenül egymás fölé kerül. A 3. ábrán föltüntetett szekrény három, egymás fölé helyezett (Al, Bl, Cl) kamrát foglal magában, amelyekhez a három kígyó­cső első meneteinek alsó (al, bl, cl) csövei csatlakoznak, továbbá egy oldalsó (D) kam­rát, amellyel az előbbi három az (m, n, p) csőtoldatok révén közlekedésben van ; a (D) kamra ezenfölül (e) fenekén az (E) vízkamrá­val közlekedik. Az (e) nyílás keresztmetszetét az elem teljes gőzfejlesztőképességére való tekintet­tel méretezzük, míg az egyes (m, n, p) csőtoldatok keresztmetszetét a hozzájuk tartozó kigyócső gőzfejlesztőképességével arányosra vesszük. A (D) szekrény az egyes (m, n, p) táp­láló csőtoldatokkal szemben egy-egy (pl) kémlőnyílással van ellátva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Két vagy több váltakozó menetekkel egymás fölé helyezett kigyócső alkotta gőzfejlesztő elem vízcsöves kazánokhoz, jellemezve azáltal, hogy az egyes kígyó­csövek külön-külön közlekednek mind a táplálásukra való alsó vízkamrával, mind pedig a fejlődött gőz gyűjtőkam­rájával úgy, hogy mindegyik átvezető nyílásnak pontosan akkora lehet a ke­resztmetszete, a mekkora az illető kígyócső gőzfejlesztőképességének és fűtése mértékének épen megfelel. 2. Az 1. alatt védett gőzfejlesztő elem ki

Next

/
Thumbnails
Contents