56848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sárga csávafestő anyagok előállítására

verjük tovább. Ezután a reakcióanyagot | vízbe öntjük, leszűrjük és közömbösen mos­suk. Az ily módon kapott festőanyagpasztát vagy megszárítjuk, vagy pedig mint ilyent közvetlenül használhatjuk festésre vagy nyomtatásra. Az ily módon előállított brómo­zott festőanyag füstölgő kénsavban barnavö­rös színnel oldódik és textilrostokon oly sárga színt idéz elő, mely valamivel zöldesbe játszóbb annál, mint a melyet az 1. példa szerint előállított brómszármazékkal érünk el. 3. példa: Az 54089.1. számú szabadalom 1. példája szerint előállított festőanyag 10 részét ke­verés és gyenge lehűtés mellett fokozato­san 150—200 rósz brómhóz adagoljuk. A keveréket egyelőre rövid időn át közön­séges hőmérséklet mellett keverjük és ez­után 2—3 órán át ellenárammal működő hűtőn gyenge forrásig melegítjük föl és 10—15 órán át a bróm forrási hőfokán tartjuk meg. Ezútán a fölös brómot ledesz­tilláljuk, a maradék hígított biszulfitoldattal kezeljük, ezután leszűrjük és forró vízzel kimossuk. Az ily módon előállított bróm­tartalmú festőanyag hasonló tulajdonságú, mint az 1. példa szerint előállított brómo­mozott termék. 4. Példa: Az 54089. 1. számú szabadalom szerinti eljárással indigóból és benzoilkloridból elő­állított kondenzációtermék 20 részét 100 rész nitrobenzonban lebegő állapotba hoz­zuk, ezt követőleg körülbelül 15 percen át folytonos keverés és jéggel való hűtés mel­lett mérsékelten erős klóráramot vezetünk be mindaddig, míg körülbelül 12 rész súly­gyarapodást nem állapítunk meg. Ezután a bróm hozzávezetését beszüntetjük és a ke­veréket első sorban rövid ideig külső hűtés mellett, azután pedig 10—15 órán át hűtés nélkül közönséges hőmérséklet mellett ke­veíjük. A kivált reakcióterméket leszűrjük és ismert módon földolgozzuk. A termék világossárga kristályos por, melynek klór­tartalma 14—-16% és mely a gyapotot és gyapjút alkálikus csávában sárga színűre festi; ez a sárga vörösbe játszóbb annál, mint a milyent a kiindulási anyagból szár­mazó csávafestékkel érünk el. Ha az előző példáknál nagyobb mennyi­ségű brómmal, illetve klórral, vagy maga­sabb hőmérséklet mellett esetleg nyomás alőtt és halogénátvivők egyidejű alkalma­zásával dolgozunk, magasabbrendű brómo­mozott vagy klórozott termékeket érhe­tünk el. Az előző példákban alkalmazott hígító anyagok helyett természetesen más halogé­nozási célokra alkalmas oldó, illitve higitó anyagokat is használhatunk, pl. kristályos ecetsavat, szénkéneget, széntetrakloridot, pentakloretánt, diklorbenzolt, szulfurilklori­dot, klórszulfonsavat, füstülgő kénsavat. Ha kénsavval, illetve klórszulfonsavval vagy füstölgő kénsavval dolgozunk, brómozó anyag gyanánt brómhidrogént is használha­tunk, melyet célszerűen magában a reak­cióanyagban állítunk elő valamely bróm­, fémvegyületnek, pl. brómnátriumnak hozzá­adása által. Hasonló módon alakíthatjuk át a többi, az 54089.1. számú szabadalom szerinti eljárás sal indigóból, illetve ennek származékaiból eredő kondenzációtermékeket halogénszár­mazékokká. Jelen eljárás segélyével keverten halo­génezett termékek is előállíthatók, ameny­nyiben kis mértékben klórozott vagy bró­mozott termékekből indulunk ki és ezeket további brómozásnak, illetve klórozásnak vet­jük alá. A keletkező klórbrúmszármazékok hasonló tulajdonságúak, mint a megfelelő halogéntartalmú bróm, illetve klórszárma­zékok. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás az indigóból, ennek homologjaiból és szubstituciótermékeiből az 54089. 1. számú szabadalom szerinti eljárással előállított kondenzációtermékeknek halo­génszármazékokká való átalakítására, azáltal jellemezve, hogy ezen konden­zációtermékeket halogénekkel, illetve halogéneket leadó anyagokkal kezeljük. •PALLA9 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYCMOÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Thumbnails
Contents