56846. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izoprén előállítására terpénszénhidrogénekből

Megjelent 1912. évi augusztus li<J 9-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI jEKff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 56846. szám. IV/h/1. OSZTÁLY. Eljárás izoprén előállítására terpénszénhidrogénekből. BADISCHE ANILIN- & SODA-FABBIK CÉG R/M LUDWIGSHAFENBEN. A bejelentés napja 1911 augusztus hó 23-ika. Elsőbbsége 1910 szeptember hó 3-ika. Izoprént eddig csak igen csekély terme­lési hányaddal terpentinolajnak igen magas hőmérsékletre való hevítése útján állítot­tak elő. Azt találtuk már, hogy izoprént terpén­szénhidrogénekből az eddigi eljárásoknál sokkal nagyobb termelési hányaddal ka­punk, továbbá, hogy a mellékreakciók, mint az aromás szénhidrogének képződése, na­gyon háttérbe szorulnak, ha a terpénszén­hidrogének gőzeit nem légköri nyomáson tesszük ki a magas hőmérsékletnek, hanem hígított állapotban. A higítást vagy indiffe­rens gázok, mint pl. nitrogén, hozzáadásá­val, vagy pedig azáltal érhetjük el, hogy a gőzöket csökkentett nyomás alatt hevítjük a magas hőmérsékletre. Kedvező termelési hányad elérése végett szükséges továbbá, hogy a gőzök ne legye­nek túlhosszú ideig a magas hőmérséklet­tel érintkezésben, hanem hogy azokat a be­állott bomlás után lehetőleg gyorsan a magas hőmérsék hatásköréből eltávolítsuk. Egyszerű és célszerű kísérleti elrendezés gyanánt a magas hőmérsékletet elektromos áram út­ján izzásra hevített huzal segítségével is előállíthatjuk. A gázalakú termékek mennyisége, ha a gőzöket csak gyönge vörös izzásig hevít­jük, csekély, de a szénhidrogének meg­bontása ekkor szintén csak lassan megy végbe. A terpénszénhidrogének bomlása izo­prén képződése közben azonban annál gyor­sabban megy végbe, minél magasabb a hőmérséklet, de a gázalakú melléktermé­kek mennyisége szintén szaporodik az emel­kedő hőmérséklettel. A kapott nyers izoprén légköri nyomá­son 33, főképpen 34—35 C°-on forr; ellen­tétben az eddigi eljárásokkal előállított termékekhez csaknem teljesen izoprénből áll. Ezt az izoprént műkaucsuk előállítá­sára és kémiai szintézisekhez akarjuk föl­használni. Például a következőképen dolgozhatunk: A bontókészülék és függélyesen elhelye­zett sárgarézcsőből áll, amelyben elektro­mos úton fűthető platinaspirális van akké­pen elrendezve, hogy ez a cső falait nem érinti. A fémcsövet bő, forró vízzel telt köpeny veszi körül, miáltal egyrészt a gő­zöknek a csőben való kondenzálódását, másrészt a cső túlhevülését akadályozzuk meg. A fémcső alsó vége egymás után kapcsolt szedők egy sorozatával van össze­kötve, amelyek közül az utolsó vákuum­szivattyúval áll összeköttetésben. A fémcső fölső végébe a platinspirális áramvezeté-

Next

/
Thumbnails
Contents