56828. lajstromszámú szabadalom • Kihúzóasztal
_ 3 -oldalnézete és fölülnézete, valamint keresztmetszete látható. Az asztal helytálló (1) középrészében a (2) szekrény van elrendezve a kihúzható (3) redőnyök felvételére, amelyeknek egyik végei az asztalnak kihúzható (4) oldalrészeivel vannak szilárdan összekötve. A (2) szekrény alatt foglalnak helyet a kihúzható kulisszák, amelyek az (5), (6), (7) tagpárokból vannak összetéve. Ezek közül a középső (5) pár szilárd kapcsolatban áil az asztal (1) középrészével vagy a (2) szekrénnyel, míg ezen helytálló (5) középső tagokhoz kétfelől a mozgékony (6), (7) tagpárok csatlakoznak, amelyek ellenkező irányokban húzhatok szét és pedig úgy, hogy valamennyi (5), (6), (7) tagpár középtávolsága ugyanaz marad. i A találmány szerint a mozgékony (6), (7) kulisszaelemek kettős T-alakhoz hasonló szelvénnyel bírnak (4. és 5. ábra), a középső (5) elemek pedig ugyanilyen szelvénnyel, dé kétoldali elrendezésben. Az egyes tagoknak egymással való összekötésére (8) csapszegek szolgálnak, amelyeknek <9) görgői páronként, fölülről és alulról az <5), (6), (7) szelvények (10) hornyaiban futnak. Ezen berendezés folytán a kulisszaszerkezet rendkívül könnyen mozgatható és azzal a lényeges előnnyel bír, hogy az •egyes tagok a szükséges stabilitás megtartása mellett sokkal alacsonyabbra vehetők, mint eddig. A (6), (7) kulisszatagokhoz hasonló kivitelben vannak szerkesztve a •kihúzott redőnyök alátámasztására szolgáló (11) kulisszák is úgy, hogy ennek folytán szabadon tartó támkulisszák alkalmazhatók, amelyek nagy megterhelést képesek elbírni és ennek dacára mégsem foglalnak el magassági irányban nagy helyet .a kihúzható (4) asztalrészek (12) káváiban. A (11) támkulisszák egyik végei a (13) •csuklók útján a helytálló (1) asztalrésszel vagy a kihúzható lapok (2) szekrényével vannak összekötve, másik végei pedig •csuklós (14) görgőket hordanak, amelyek a mozgatható (12) asztalkávákra erősített (15) vezető síneken futnak. Az asztal kihúzása alkalmával a (11) kulisszák az 1—3. ábrák jobb oldalán látható kinyújtott helyzetet veszik föl és pedig úgy, hogy az asztal külső széleihez lehetőleg közel feküsznek, mivel támasztó hatásuk itt érvényesül a legkedvezőbben. Az asztal összetolása alkalmával ellenben a (14) kulisszák az 1—3. ábrák baloldalán látható helyzetet veszik föl, vagyis teljesen a (12) kávákon belül feküsznek. , Az (5), (6), (7) kihúzható kulisszáknak a föntebbiekben ismertetett kivitele lehetővé teszi, hogy a redőnyök (2) szekrénye az eddiginél magasabbra legyen kiképezhető, minek következtében a redőnyök a (2) szekrényben elrendezett (16) vezetékeit ki lehet terjeszteni és a (3) redőnyöket meg lehet hosszabbítani. Ez a körülmény viszont i szükségessé teszi, hogy a kihúzható (4) asztalrészek kihúzott helyzetükben alátámasztassanak, amely célra az alább leírandó külön támasztó berendezés van alkalmazva. A szélső (7) kulisszapárokkal az asztal egyik oldalán a (17) lábak vannak a (18) csuklók körül elforgathatóan összekötve. A (18) forgáspontok alatt a (17) lábakhoz egy-egy (19) vonórúd csatlakozik, amely a hozzátartozó (7) kulissza (20) csapja körül elforgatható (21) szögemelő hosszabb karjával van csuklósan összekötve, míg a szögemelő rövidebb karja két (22), (23) ütköző pályájába nyúl, amelyek az ugyanazon oldalon fekvő utolsó előtti (6) kuliszszatagon vannak elrendezve és amelyek közül a (22) ütköző a (17) lábakat a használati helyzetbe forgatja, a másik (23) ütköző pedig a használaton kívüli helyzetbe fekteti vissza. Ez a következő módon történik: Az egyik mozgatható (4) asztalrész kihúzása alkalmával a hozzátartozó mozgékony (6), (7) kulisszapárok közösen húzatnak ki, minthogy a szélső (7) tagok egyik oldalán elrendezett (24) ütköző a szomszédos (6) tagra erősített rugalmas (25) nyelv (26) bevágásával kapcsolódik, tehát a (6) tago*kat magával viszi mindaddig, míg csak azok legkülső helyzetüket el nem érik. Valamivel ezelőtt a (25) nyelv a helytálló (5) középső tagon elrendezett (27) ütközőbe