56822. lajstromszámú szabadalom • Fűző szabás

vagy ferde irányban húzva, jelentékeny mértékben nyújtható; ha már most ezen, a szál irányához képest rézsútosan levágott hátsó (h) szél a fűzőnek a testre alkalmazott helyzetében az elülső (e) széllel párhuzamos helyzetbe kerül, akkor a szövet természetszerűleg — minthogy a húzóerő mindig a szélre merőleges irányban érvényesül — a fűző hátulsó részében rézsútos irányban [lásd (x) nyilat] lesz igénybe véve, amely irányban az épen nem fejt ki nagyobb ellentállást, vagyis megfelelően megnyúlik. Minden fűzőnek ugyanis a derékvonaltól [a rajzon szakadozott (d) vonallal jelölve] egyrészt fölfelé a mellkas és mellek terjedelmének megfelelően, másrészt pedig lefelé a csípő domborulatának fölvételére kell kibővülnie. A fölső kibővülést már most az (1) bevágásba beiktatott (bl) betét és esetleg egy második (2) bevágásbe illesztett (b2) betét által állítjuk elő, míg az alsó bővülést maga a rézsútos kiszabás vonja maga után. Ez ugyan magában véve csak egy lefelé bővülő kúpfölület létrehozására volna alkalmas, ami nem felelne meg ' egészen a test alkatának, amely tudvalevőleg a csípőben gömbfölületet mutat, itt érvényesül azonban a rézsútos bevágás folytán a szövetnek ily irányban való megnyúlási képessége. Ugyanez okból a szabáson alkalmazott (1) bevágás is a szál irányára rézsútos és az ebbe illesztendő (bl) betétdarab szélei is ugyanily módon vannak levágva, hogy a szövet a kivánt módon megnyúlhasson. A rajzon a szál iránya vonalkázással van jelezve. Megjegyzendő, hogy a (2) bevágás és a (b2) betét csak terjedelmesebb testalkatnál nyer alkalmazást, míg normális alaknál többnyire elkerülhető. A 2. ábrán látható, hogy néz ki a fűző összevarrás után, a pontozott rész a kiterített hátsó, vagyis az előrésszel párhuzamos helyzetbe hozott hátsó részt mutatja, természetesen torzítva, minthogy azt teljesen síkba fejteni nem lehet. A 3. ábrán látjuk a fűzőt perspektivikus, képben, amint az a testen fölfekszik. A találmány szerinti szabásnál elkerüljük még a nagyszámú halcsontoknak vagy más merevítéseknek az alkalmazását is, mivel a szövetnek ezen szabás mellett nincsen tendencziája összeugrani, legfölebb elől lehet (a)-nál egy vékony acéllemezt bevarrni, hogy a hasrész a jelenlegi divatos ruhaszabásnak megfelelően minél jobban leszoríttassék. Látható, hogy ugyanezen okbót a fűző előrésze is úgy van szabva, hogy az az (e) széltől az (a) sínig csak szálirányban legyen húzó igénybevételnek alávetve, ami tehát a has kidomborodásának gátat vett. Ilykép ezen új fűzőszabás, míg egyrészt a gazdasági tekinteteknek és a divat követelményeinek megfelel, másrészt egészségügyi szempontból igen előnyösnek mondható, mivel nem igényli a testnek nagyszámú merev alkatrészek közé való beszorítását. SZABADALMI IGNYEK. 1. Fűzőszabás, azáltal jellemezve, hogy egyetlen oly darabból áll, amelynek mellső széle a szövet szálirányában,, hátsó széle pedig ehhez rézsútosan van levágva és csak fölső részében van egy vagy legfölebb két helyen betét elhelyezésére bevágással ellátva. 2. Az 1. igény szerinti fűzőszabás kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a szövet fölső szélén elhelyezendő betétszámára a szál irányához rézsútos irányú bevágással van ellátva és a betétdarab szélei is ugyanily módon vannak lavágva. (1 rajzlap melléklettel.) PAU.AS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMOAJA BUDAPESTEn-