56816. lajstromszámú szabadalom • Változtatható lökettérfogatú forgó dugattyúsgép

2 1. ábra egy példa metszete. 2. és 3. ábra pedig részletek. 4. ábra oly gépet mutat, melynek ferde tárcsája golyós ágyazású. 5. ábra oly gépet mutat, melynél a vezérszervet és tulattyút kapcsoló golyós csukló igen egyszerű szerkezetű; 6. ábra az 5. ábra A—A szerinti metszete. 7—13. ábrák a golyós csukló további foganatosítási példáit mutatjak ugyanazon elv szerint, mint amely az 5., 6. ábrabeli példánál irányadó. Az 1—3. ábrában föltüntetett gépnél a (b, b') födőkkel ellátott (a) tok (d, d) ágyaiban forgó (c) dob a köpeny fölületébe esztergályozott és a munkahengereknek megfelelő (e) gyűrűs hornyokkal bír, melyek egy helyen a (g) csavarok révén a tokhoz rögzített és dugattyúk gyanánt működő (f) ellenlapok által záratnak el. A (c) dob hosszhornyaiban axiálisan eltolódhatóan vezetett >(h) tolattyúk. kimetszésekkel bírnak, melyek az (f) dugattyúk elkerülését engedik meg, mimellett azonban a tolattyúk tulajdonképeni munkamozgásukkor az (e) gyűrűs hornyokat telt részeikkel lezárják, vagyis iiengerfödelek gyanánt működnek. A (h) tolattyúknak tehát a dob körülforgásakor axiális mozgást kell végezniök, hogy a hornyokat váltakozva nyissák és zárják. Ezen mozgatásra már most a következő berendezés szolgál : A (b') födél belső oldalán a hossztengelyhez képest ferde helyzetű (i) ágyfölülettel bír. Ezen fölület és a becsavart (j) gyűrű között a (k) gyűrűs tárcsa szabadon foroghat. E tárcsának befelé nyúló (1) nyúlványai golyós fejeikkel egy-egy (m) ágytest golyócsészéjébe fognak. Mindegyik (h) tolattyú csuklósan van kapcsolva egy-egy ilyen (m) ágytesttel. A (k) gyűrűs tárcsának a (c) dobbal való menesztésére ez utóbbin egy pár (n) szánvezeték van elrendezve, melyek között az (m) ágytestek egyike vezettetik. A dob forgásakor tehát a (k) gyűrű is forog, de egy más síkban. A dob és a gyűrű egyes pontjai tehát axiális kölcsönös ^helyzetüket periodikusan változtatják úgy, hogy a gyűrűvel kapcsolt tolattyúk a dobhoz képest axiális lengő mozgást végeznek. A 4. ábrabeli példánál a (k) gyűrű két golyógyűrű között van vezetve és maga bír (m) golyócsészével, míg a golyók a tolattyúkkal kapcsolt (o) tolattyúrudak végeire vannak erősítve. A kopás esetén ajánlatos utánállítás céljából az (m) golyócsészék fenekei különálló rugókkal alátámasztott (m') részeket képeznek. Ez a rugalmas alátámasztás még azért is célszerű, mert a bajtóművet hirtelen föllépő és a gépet esetleg károsítható túlerős ellenállásokkal szemben engedékennyé teszi. Az 5., 6. ábrabeli gépnél mindegyik (h) tolattyú végén elrendezett (p) golyócsészében egy réselt (q) golyó foglal helyet, melynek résébe a ferdén ágyazott (k) vezértárcsa úgy fog,' hogy az egyes golyók lovasokként ülnek a tárcsa peremén. Minthogy a tárcsa a dob által ütköző révén, pl. a dobnak egy a tárcsa radiális résébe fogó menesztőpecek segélyével kényszermozgásúlag menesztetik és emellett a dobtengely keresztülmegy a tárcsa középsíkjának középpontján, a dob és a tárcsa együttes forgása úgy megy végbe, hogy e két rósz egy-egy olyan sugara, melyek egy bizonyos helyzetben közös radiális síkban fekszenek, minden más helyzetben is közös radiális síkban maradnak. A golyók tehát a vezértárcsa peremén a kerület mentén nem tolódnak el. Minthogy azonban a vezértárcsa ferde helyzetű és a golyók mindig egyforma távolságban maradnak a dobtengelytől, a golyók a tárcsához képest radiális ide-oda mozgást fognak végezni, melynek nagysága a tárcsa ferdeségének felel meg. A golyós csuklónak a 7,. 8. ábrabeli kiképzésénél a golyócsésze nem magán a tolattyún, hanem a tolattyúra erősített (p') sarúban van elrendezve, aminek az az előnye, hogy a golyócsészét más anyagból készíthetjük, mint a tolattyút és kikopás után aránylag csekély költséggel kicserélhetjük, vagyis az eredeti állapotot állíthatjuk helyre. Á 9., 10. ábrabeli példánál ezen elrendezés annyiban módosul, hogy á (p') sarú két