56812. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vas- és réztartalmú szulfides nikkelércek vagy kohótermékek földolgozására az olvasztási-, pörkölési-, lúgozási- és kapcsolási műveletek egybekapcsolása útján
megolvasztjuk akképen, hogy egy majdnem =az összes nikkelt és rezet, továbbá a vas és kén nagy részét magában foglaló nyerskő és egy savanyú salak keletkezik, mely utóbbit tovább adjuk vagy építőkövekre vagy pedig más salak gyártmányokra földolgozzuk. 2. A nyerskövet olyan szulfátozó pörkölnek vetjük alá, hogy ne csak a réz, hanem a nikkel legnagyobb része is szulfátokká alakuljon át, a vas pedig oxiddá változzék. Ezt elérjük, ha a pörkölési hőmérsékletet 600° C közelében tartjuk fenn. 3. A 2. alatti eljárásnál keletkezett réz-és nikkel-szulfátokat savanyú vízzel való lúgzással, melyet olyan permetező tornyokból kapunk, amelyekben a pörkölőkemen•cék füstgázai lecsepegő víz ellenében vezettetnek, vizes oldatba hozzuk. 4. A kilúgozott maradékot, mely túlnyotnólag vasoxidból áll, de még fel nem tárt réz- és nikkelvegyületeket is tartalmaz, az 1. alatti ércolvasztáshoz adagoljuk. Ezáltal a föl nem tárt réz és nikkel ismét visszajut a nyerskőhöz, míg a vasoxid a vasszulfid oxidációja folytán: 3 Fe2 Os -{-FeS=7 FeO-f-SO 2 több vas salakosítását és ezáltal réz és nikkelben gazdagabb kő. nyerését elősegíti. 5. A 2. alatti folyamatnál kapott lúgból Jiénkálciummal vagy célszerűbben kénnátriummal előbh a rezet mint szulfidét és ^azután a nikkelt mint szulfürt kicsapjuk. 6. Az így kapott kénvegyületeket mind•egyiket külön, természetesen szűrés és szárítás után, mészkővel és szénnel, legcélszerűbben ismét elektromos kemencében, rézre •és nikkelre átolvasztjuk, mi mellett salak gyanánt kénkálcium keletkezik. 7. Miután a kénkálcium a réz- és nikkel«zulfátlugok kicsapására nem igen alkalmas, mert nikkelszulfidekkel együtt sok gipsz válik le, ezért is a 6. alatt kapott kénkálciumot alkalmas nátriumvegyületekkel, pl. nátriumszulfáttal, vizes oldatokban szükség esetén nyomás alatt cserebomlásba hozzuk és az ekkor keletkező nátriumszulfidét használjuk 5-nél lecsapószer gyanánt. Ekkor azután nátriumszulfátoídat keletkezik, amely kénkalciummal ismét nátriumszulfid oldattá regenerálható. Jobb áttekintés céljából az eljárás egyes munkafolyamatait a 3-ik oldalon lévő táblázatban állítjuk össze: Feltalálók igen jól tudják, hogy az egyes műveletek, amelyekből a jelen eljárás össze van téve, magukban véve egyik sem nyújt valami újat. Valamely szulfides ércnek kővé való olvasztása, az ércnek vagy köznek szulfátizáló pörkölése, pörkölési termékeknek kilúgozása, egyes alkatrészeknek kicsapása, oldatokból nikkelszulfidnek elektromos olvasztása mésszel és szénnel fémnikkelre, mindezek a műveletek minden elektrokohász előtt ismeretesek. Épen úgy nem új magában véve a kénkálcium helyettesítése kénnátriummal, .abban az esetben, amikor gipsznek leválását el akarjuk kerülni, Nem volt azonban eddigelé ismeretes, hogy még szegény réztartalmú nikkelércekből is az ércnek szegény nikkelréznyerskővé való olvasztása, a kőnek szulfátizáló pörköése, a pörkölt anyagnak kilúgzása, oldható szulfidekkel való részleges kicsapás és ezen szulfideknek elkülönített olvasztása utján, dacára a szulfátizáló pörköléssel és lúgzással járó tökéletlenségnek, mind a két fémet gyakorlatilag, teljesen kinyerhetjük, ha ezen munkakombinációnál még azt is tekintetbe vesszük, hogy a lúgzási maradékokat hozagok gyanánt az első munkafolyamatnál, t. i. az érceknek nikkelréznyerskővé való olvasztásánál felhasználjuk. Ehhez még a következő magyarázatokat kivánjuk hozzáfűzni: Ismeretes, hogy semmiféle pörkölési- és lúgzási eljárásnál egyetlen operációban nem kapunk kielégítő fémkihozatalt. A nyerskőből mi is csak 80—90%-át kapjuk ki a kőben jelenlevő réznek és nikkelnek, szulfát alakjában. A többi 20—10% a maradékban marad. Lehetne már most a lúgzási maradékot utópörkölésnek alávetni és még egyszer kilúgozni, amint az Mansfeldben a Ziervogel-féle eljárásnál történik, hogy az ezüst utolsó maradékát megkapják. Ez azonban az üzemnek tetemes megdrágítását okozza. Ezzel szemben azon gondolat
